Az EU intézményrendszerének megítéléseBefolyásolás a kommunikációs csatornák népszerűsége és hitelessége által The Public Opinion of the EU Institutions Influence Through the Popularity and Authenticity of Communication Channels Összefoglalás Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja. Az európai integráció hosszadalmas folyamat, amely alapja a jó gazdasági, de legfőképpen politikai együttműködés. Az európai integráció továbbra is fejlődik, hiszen egyes országok a közeljövőben csatlakozhatnak az Európai Unióhoz. Központi kérdés a fenntartható integráció a Brexit kapcsán, illetve az európai értékrendekkel kapcsolatos uniós szintű viták. A politikai viszony Magyarország és az EU-tagállamok, illetve maga az EU intézményrendszere között változó, és a politikai viszony javulása vagy megromlása révén azok lakossági megítélése is változik. A tanulmány célja felmérni az intézményrendszer lakossági megítélését, bemutatni annak pillanatképét, például az elérhető bizalmi indexek által. A bizalom Dobó Róbert, tanársegéd, BGE Közgazdasági és Üzleti Tudományok Tanszék, PhD-hallgató, PTE Gazdálkodástani Doktori Iskola (Dobo.Robert@ uni-bge.hu), dr. Pintér Tibor, PhD, adjunktus, BGE Közgazdasági és Üzleti Tudományok Tanszék (Pinter.Tibor@uni-bge.hu).Polgári Szemle · 14. évfolyam 4-6. szám befolyásolható megfelelő kommunikációval, így a kommunikációs csatornák népszerűségének és hitelességének vizsgálata révén a lakosság befolyásolására potenciálisan alkalmas csatornákat ki lehet emelni. Journal of EconomicLiterature (JEL) kódok: E02, F00, F15, P50 Kulcsszavak: csatlakozás, integráció, politikai kommunikáció, kommunikációs csatorna Summary Hungary has been a member of the European Union since 2004. The integration of Europe is a long process based on efficient economic and, most importantly, political cooperation. The process of integration has not finished yet, as certain countries may join the European Union in the near future. Questions may arise about the sustainability of the integration in relation to Brexit and there are debates the shared fundamental values of the European Union. Political relations between Hungary and the other Member States and the EU institutions vary, and their perception by the population changes with improvement or deterioration. The purpose of this study is to assess public perception of the EU institutions in general and to give a glance of the current sentiment based on the available confidence indexes. Confidence is influenced through communication, thus through an analysis of the credibility and popularity of the various communication channels, those potentially capable of influencing public opinion can be identified. Journal of Economic Literature (JEL) codes: E02, F00, F15, P50

Magyarország területi különbségeinek vizsgálata a tudományos elemzések középpontjában szerepel évtizedek óta. Hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz természetesen csak még inkább megnövelte ezt az érdeklődést a kohéziós források megjelenésének köszönhetően, hiszen akkoriban kifejezetten a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása volt a közösségi célkitűzés e pénzügyi eszközöket tekintve. A regionális gazdaságtan és a regionális tudomány diszciplínája egyre kiforrottabb módszertani megközelítéseket kínál a regionális, területi különbségek mérésére. Jelen tanulmányban egyszerűen számolható mutatókkal dolgoztunk, mint amilyen a terjedelem, a relatív terjedelem, valamint a Hoover-index. A tudományos körökben gyakran használt NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques, azaz statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája)-2-es szint mellett pedig a NUTS-3-as, vagyis a megyei (2023-tól vármegyei) szintet is fontosnak tartottuk bevonni a vizsgálódásainkba. Számításaink eredményei arra engednek következtetni, hogy a különbségek mértéke visszatért a két évtizeddel ezelőtti szintre, ezzel megtört az európai uniós csatlakozás után jelentkező széttartási tendencia.

ÖsszefoglalásA tanulmány célja bemutatni a jobb-és baloldali, illetve autokratikus és liberális tengelyre építő, klasszikus politikai pozicionálás hiányosságait. A kérdést egy háromdimenziós rendszerben vizsgálva pontosabb képet kaphatunk: e három tengely a politikai, a személyes, illetve a gazdasági szabadságjogok. A tanulmány több ország példáján keresztül demonstrálja, hogy a fent említett szabadságjogok különválaszthatóak, egyenként vizsgálhatóak, cserébe az egyes országok pozíciója pontosan meghatározható. A tanulmány primer kérdőíves kvantitatív kutatási eredményekre épít, melyet szekunder kutatás adatai egészítenek ki. Az adatok alapján a háromdimenziós rendszerben a vizsgált hat ország, Magyarország, Szerbia, az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, a Kínai Népköztársaság és Észak-Korea pozíciója egymáshoz képest pontosan meghatározható.Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F50, H10, M38, N40, P00

A tanulmány a hagyományos, demográfiai alapú klaszterezés mellett a kommunikációscsatornapreferencia – bizalmi/hitelesség alapú – csoportosítási lehetőségét vizsgálja. Az egyéni országgyűlési választókörzetek demográfiai adatai alapján korrelációs és klaszteranalízist alkalmaztunk, amely segítségével sikerült a választókörzeteket több csoportba sorolni. Több olyan változót azonosítottunk, amelyek felhasználásával – szerény lehetőségeinknek megfelelően – igyekszünk részben megmagyarázni a 2022 április 3-i országgyűlési választás eredményeit, az ellenzéki összefogás, illetve a Fidesz–KDNP eredményeire fókuszálva. Magyarázóerejük alapján elsődleges és másodlagos változókat azonosítottunk. A kapott eredmények tapasztalatai segítségével egy alternatív megközelítést alkalmaztunk. A 465 elemű primer kvantitatív kutatás során a válaszadók tájékozódási szokásainak – a különböző kommunikációs csatornákról érkező információk iránti bizalmuknak – megfelelően alakítottunk ki csoportokat, és vizsgáltuk, hogy e kommunikációs preferenciáknak milyen hatásuk van összességében 7 párt megítélésére, 3 szabadságjog alapján. Ily módon sikerült a demográfiai adatokból 6 választókörzet-típust definiálni, a kommunikációs szokásoknak megfelelően pedig 3 jól elkülönülő, eltérő csatornabizalommal és pártmegítéléssel rendelkező választói csoportot kialakítani.

A TANULMÁNY CÉLJA A 2022-es évi országgyűlési választások, valamint az elmúlt időszak eseményei, beleértve a 2022 februárját követő harci cselekményeket Ukrajnában, befolyással vannak egy-egy ország nemzetközi megítélésére. A politikai pártok kampánykommunikációjuk során állásfoglalásokat tesznek történésekkel és irányelvekkel kapcsolatban, melyek célja befolyásolni a szavazókat elvi kérdések mentén. Célom vizsgálni, hogy Magyarországon a pártpreferenciának milyen hatása vannak egyrészt a tájékozódási szokásokra, mennyiben befolyásolja a pártok megítélése a különböző marketingkommunikációs csatornák bizalmát. Másrészt vizsgálom, hogy e preferencia hatással van-e a tanulmány során vizsgált tíz ország megítélésére. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Kutatásom során szekunder statisztikai adatokra illetve primer kvantitatív kérdőíves kutatásra támaszkodom. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A választók preferenciáit tükrözik a tájékozódásra használt kommunikációs csatornák. A kormánypárti és ellenzéki vonalon polarizáció figyelhető meg a csatornák bizalmi indexei alapján. A kormánypárti szavazók inkább a hagyományos csatornákon keresztül, míg az ellenzéki szavazók inkább online és közösségi médiafelületeken keresztül tájékozódnak, mely adatok megerősítik korábbi piackutatások eredményeit is. Amennyiben az országok értékelését vizsgáljuk, úgy hasonló csoportokat vagyunk képesek azonosítani két esetben is, a közszolgálati televízióban inkább megbízók illetve a teljes minta összevetésével, valamint a kormánypárti és ellenzéki szavazók értékelését vizsgálva is. GYAKORLATI JAVASLATOK Az adatok alapján érdemes a kommunikációs csatornák bizalmát tovább vizsgálni, annak érdekében, hogy a hitelesség mélyebb megértésére legyünk képesek és ezzel befolyásoljuk egy-egy kevésbé preferált csatorna megítélését. A kutatás a csatornán keresztül érkező politikai narratíva működésébe enged bepillantást, így javasolt, hogy az országimázs (ország-elfogadottság) kutatások során, ennek a hatását figyelembe vegyük.