Nowadays the lack of exercise and improper eating habits are main characteristics of modern life style. This favors not only formation of type 2 diabetes or cardiovascular diseases, but also increaseas the incidence and prevalence of malignant tumors. Today there are many epidemiologic trials that demonstrate the connection between type 2 diabetes and formation of several malignomas. Its cause should be searched in common paths of pathologic processes. One of this is the birth of hyperinsulinsulinemia, which accompanies insulin resistance. Hyperinsulinemia of the host leads to increased glucose uptake in the highly insuline sensitive tumor cells which supports tumor growth. This makes type 2 diabetes a metabolic state favoring tumor formation, suggesting a potential application of oral insulin sensitizers in cancer therapy. Currently several international trials are testing the anti-tumor activity of metformin and thiazolidinedions (TZD). Besides this, encouraging results were obtained with the use of anti-IGFR antibodies in the treatment of tumors. A common therapy of diabetes and tumor may lead to new possibilities in the treatment of malignant tumor diseases. By doing this we could be able to weaken the tumor and strengthen the body, enabling it to fight against cancer. Bánhegyi RJ, Rus-Gal PO, Nagy AK, Martyin T, Varga R, Pikó B. Correlation between type 2 diabetes and malignant tumors - new possibilities in the complex therapy of cancers?

Cheminformatics systems usually focus primarily on handling specific molecules and reactions. However, Markush structures are also indispensable in various areas, like combinatorial library design or chemical patent applications for the description of compound classes.The presentation will discuss how an existing molecule drawing tool (Marvin) and chemical database engine (JChem Base/Cartridge) are extended to handle generic features (R-group definitions, atom and bond lists, link nodes and larger repeating units, position and homology variation). Markush structures can be drawn and visualized in the Marvin sketcher and viewer, registered in JChem databases and their library space is searchable without the enumeration of library members. Different enumeration methods allow the analysis of Markush structures and their enumerated libraries. These methods include full, partial and random enumerations as well as calculation of the library size. Furthermore, unique visualization techniques will be demonstrated on real-life examples that illustrate the relationship between Markush structures and the chemical structures contained in their libraries (involving substructures and enumerated structures).Special attention will be given to file formats and how they were extended to hold generic features.

A 2-es típusú cukorbetegek száma a világban évről évre növekszik. Hazánkban a diabetes mellitus felnőttek körében mért prevalenciája mára elérte a 9,1%-ot. Mindez egyre fokozottabb egészségügyi és gazdasági terhet ró a társadalomra. Szinte magától értetődő, hogy a gyógyszeriparra jelentős nyomás nehezedik az újabb, hatékonyabb és biztonságosabb antidiabetikus terápiák fejlesztése céljából. Ennek következtében mind nagyobb figyelem irányul az antidiabetikumok általános metabolikus effektusain túl az előnyös vagy hátrányos hatásaik megismerésére is. A vércukorszint alacsonyan tartásával, valamint a szénhidrát-, a fehérje- és a zsíranyagcsere kontrollálása révén minden hatóanyag rendelkezik egyfajta indirekt daganatellenes befolyással. Emellett többüknél jelentős saját vagy direkt antitumorhatás is valószínű, ám egyeseknél felmerül a tumorpromóciót minimálisan elősegítő szerep is. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi lehetőséget elsősorban preklinikai, experimentális adatok vagy csak rövid időtartamú klinikai vizsgálatok eredményei alapján vetették fel, viszont az antidiabetikumok biztonságosságát nagy esetszámú, multicentrikus, randomizált és kontrollált vizsgálatokból nyert adatok támasztják alá. Egyelőre a metformin az egyetlen hatóanyag, amely többféle tumorlokalizációban, illetve monoterápiában vagy egyéb antidiabetikus szerekkel, inzulinokkal, sőt akár bizonyos citosztatikumokkal és biológiai terápiákkal innovatívan kombinálva is igazoltan csökkentheti a daganatkockázatot. Több antidiabetikum esetében a tumorprevencióban játszott szerep megerősítésére a rendelkezésre álló adatok vagy nem elégségesek, vagy nem teljesen egyértelműek. Munkánkban e téma olykor valóban ellentmondásosnak tűnő, irodalmi hátterét részletesen áttekintve, a ma alkalmazott antidiabetikumok biztonságos használatáról győződhettünk meg. Felvetettük, hogy a jövőben a diabeteses és nem diabeteses betegek hatékonyabb rákmegelőzésében és onkoterápiájában akár a tumorspecifikusan optimalizált antidiabetikus terápia is fontos tényező lehet. Orv Hetil. 2022; 163(40): 1575–1584.