Ipar 4.0-technológiák és a magyarországi fejlődés-felzárkózás hajtóerőinek megváltozása -gazdaságpolitikai tanulságok SZALAVETZ ANDREA -SOMOSI SAROLTA A szerzők a cikkben azt vizsgálják, hogy változnak-e a digitalizációval a közvetlentőkebefektetéseken alapuló fejlődés, felzárkózás hajtóerői Magyarországon. Kutatásuk kiindulópontja a feldolgozóipari digitális technológiák sajátosságairól szóló műszaki és a digitális átalakulás gazdasági hatásait elemző gazdasági-és menedzsment-szakirodalom. A szakirodalom téziseit tíz magyarországi vállalatnál készített interjúk eredményeivel, korábbi esettanulmányok tapasztalataival és a hazai szaksajtóban ismertetett vállalati esetleírásokkal vetették össze. A sikertörténetekre összpontosító felmérés eredményei azt mutatják, hogy a) elindult az új megoldások elterjedése a hazai feldolgozóiparban az élenjáró hazai tulajdonú cégeknél is (!); b) a beruházások kedvező hatásai egyértelműek: a vállalati versenyképesség számos mutatója javult, a vizsgált cégek tevékenységének tudásigényessége nőtt, feljebb lépésre került sor; c) a szakirodalomban tárgyalt veszélyek (technológiai munkanélküliség, termelésvisszatelepítés) egyelőre nem materializálódtak. A szerzők tanulmányukban mégis a mellett érvelnek, hogy néhány élenjáró cég optimizmusra okot adó mikroszintű tapasztalatait nem lehet makroszintre transzponálni. Ráadásul a vállalati interjúk gyenge jelzései egybecsengenek a szakirodalomban leírtakkal: azt sugallják, a digitális átalakulás következményeként a fejlődési, felzárkózási hajtóerők módosulnak, és megtörhet Magyarország közvetlentőke-befektetéseken alapuló eddigi felzárkózási, fejlődési pályája. A szerzők hangsúlyozzák: elengedhetetlen, hogy a gazdaságpolitika a korábbiaknál több erőfeszítést tegyen Magyarország lokációs előnyeinek erősítése érdekében.
The Central and Eastern European countries have made considerable economic progress since the capitalist transformation. This paper investigates whether there is a co-movement between two factors of well-being, improvement of economic and health status between 1995 and 2018 compared to the six founding European Union (EU) member states. Applying the Pedroni- and Fisher-type cointegration test and a panel vector error correction model, our estimations suggest that there is a mutual causal relationship between economic convergence measured in GDP per capita and health status convergence measured by life expectancy. The long-term bi-directional effects are also proved by impulse response functions. Using the same econometric methods, the examination of the relationship between government health expenditure and life expectancy indicates that governmental health expenditure promotes the health status convergence. This study concludes that the FDI-based, low-wage growth model of the Central and Eastern European countries has not impeded the convergence in both factors of well-being to the founding EU member states. The results demonstrate that the improvement of the healthcare system may be a channel for the acceleration of convergence.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.