Worked examples are instructional devices that provide an expert's problem solution for a learner to study. Worked-examples research isa cognitive-experimental program that has relevance to classroom instruction and the broader educational research community. A framework for organizing the findings of this research is proposed, leading to instructional design principles. For instance, one instructional design principle suggests that effective examples have highly integrated components. They employ multiple modalities in presentation and emphasize conceptual structure by labeling or segmenting. At the lesson level, effective instruction employs multiple examples for each conceptual problem type, varies example formats within problem type, and employs surface features to signal deep structure. Also, examples should be presented in close proximity to matched practice problems. Moreover, learners can be encouraged through direct training or by the structure of the worked example to actively self:explain examples. Worked examples are associated with early stages of skill development, but the design principles are relevant to constructivist research and teaching.

No abstract

No abstract

No abstract

Kritika nagyobb mértékben hajlottak arra, hogy részt vegyenek a projektben stb. Foster hangsúlyozza, hogy bár a kutatónak -legyen kívülálló vagy sem -nincs lehető-sége egy egész közösség teljes élmény-anyagának megragadására, a kisebbséghez tartozó tudósok képesek lehetnek alternatív gondolkodásmódok, új paradigmák meghonosítására és segíthetik a párbeszé-det fehér és nem fehér kollégáik között.A szerzőpáros, Gloria Ladson Billings és David Gillborn a tanulmánykötet össze-állításakor arra törekedett, hogy a könyv a multikulturális oktatás témakörének egy meghatározott, részletgazdag keresztmetszetét nyújtsa. Ezen célkitűzés eredménye egy, a felépítését tekintve könnyen átte-kinthető, résztémákra bontott, mégis az olvasóval a kérdéskör sok aspektusát megismertető mű, amely változatos élmény-anyaggal rendelkező kutatók munkáit fogja össze, és amely információval szolgál a téma számos gyakorlati implikációját illetően, miközben érinti a mindennapi iskolai élet diszkriminatív indíttatású aktusait, az önszerveződő civil mozgalmakat, a kutató szerepkörét és az eltérő kulturális hátérrel bíró szakemberek közötti párbe-szédet. Ennek ellenére, mivel az egyes részek írásai eltérő fogalomkereteket, kér-désfelvetéseket, kiindulási pontokat, magyarázóelveket alkalmaznak, az olvasó részéről erőfeszítést igényel, hogy a megfogalmazott gondolatokat, eredményeket, célkitűzéseket összekapcsolja egymással, és egyetlen keretbe, a multikulturális oktatás témakörébe illessze. H abár a könyvet oktatáskutatási segédeszköznek szánták, bíznak benne, hogy azok a kutatók is, akik a digitális videót kutatásra használják (pél-dául a kulturális kutatások terén), úgy érzik majd, hogy hasznos számukra ez a kiadvány.A könyv mind a 35 fejezetében nyomon követhető a szerzők által meghatározott kettős szempont: az egyik fő vonulat a videó használata a tanulás tudományában, a másik pedig a videó segítette tanítás (pél-dául osztálytermekben referátumok felvé-tele), illetve a videó mint tanulási-tanítási segédeszköz.A könyv négy nagy részből épül fel, melyek közel azonos számú fejezetet tartalmaznak. Minden rész legelső fejezete a könyv egy-egy szerkesztője által írt általá-nos bemutatása a soron következő nagy résznek, de egyben értékelés is. Az első rész a videóhasználat általános, alapvető