Background: High school education took place in the form of distance learning during SARS-CoV-2 pandemic worldwide, including Hungary. Decreased physical activity and an increase in inactive behaviours may lead to an increased risk of obesity, diabetes, and cardiovascular disease. Aim: Our study targeted changes in physical activity (aerobic exercise, muscle strengthening) and screen time in adolescents and young adults during the pandemic. Methods: High school students were interviewed in 66 public schools in 37 Hungarian cities (N = 2508). Survey items on physical activity and screen time were derived from the WHO Health Behaviour of School-aged Children Survey and the Centers for Disease Control Youth Risk Behavior Survey. A 2 × 2 factorial ANCOVA was used to test the effects of gender (male vs. female) and/or age (adolescents vs. young adults) on the reported changes in physical activity and screen time before and during lockdown (covariate: BMI Z-score). Results: The majority of the cohort indicated less physical activity. Aerobic and muscle-strengthening type of exercises significantly decreased, and screen time increased during distance education. Male individuals showed a higher decrease in the level of aerobic exercise, and young adults reported a higher increase in the time spent in front of the screen.

The article examines the cases of 18 countries that have been consistently ranked by Esports Earnings over the past ten years to find the social and economic determinants that may determine a country’s success in the international e-sports arena. In the study, indicators of a country’s cybersports success consider the annual volume of prizes won by its e-sportsmen, the ranking place in the world rankings and the total number of e-sportsmen. The hypothesis about the possible influence of a number of macroeconomic indicators, as well as the characteristics of the overall level of social stability on the development of e-sports within the country, was put forward and verified. The scientific landscape of research on cybersports, published in Scopus (by prevailing research topics, the geography of research network leaders, and the evolution of scientific search), was structured using the VOSviewer toolkit. By means of canonical analysis, pairwise relationships in the chain “economic development – social development – e-sports development,” as well as determinants with strong intragroup and intergroup relationships, have been revealed; and these relationships were quantified in the aggregate by means of structural modeling. The results of the calculations showed that the economic stability of the country rather than social stability has a greater influence on its success in the international e-sports arena. The most relevant indicators of economic development, considering success in e-sports, are GDP, unemployment rate and direct foreign investments, social development – poverty rate, population migration and Gini coefficient.

A magyar sportot már a rendszerváltozás előtti évtizedben elérték az állami források fokozatos beszűküléséből eredő finanszírozási problémák. Az 1990-es rendszerváltást követően a bázisfinanszírozású sport összeomlásával a városok lettek a közösségi források legfőbb közvetítői. A hagyományosan minisztériumi és nagyvállalati egyesületi rendszerre épülő magyar sport számára az iskolai testnevelés és az oktatási rendszerek egyesületei (Diáksport Egyesületek, Egyetemi -Főiskolai Sport Egyesületek) a versenysportban, az élsportolók képzésében nem töltöttek be meghatározó szerepet. A városok marketing stratégiáját és sportpolitikáját is támogató lokális identitás azonban a magas színvonalú minőségi versenysporthoz kötődik, így elsősorban vidéken, ahol a lokálpatriotizmus erősebb volt a helyi önkormányzatok az élsport szervezeteit kiemelt támogatásban részesítették, míg a közösségi sportot, az iskolai és szabadidősportot éppen csak fenntartották. Az élsport szervezetei ma már hazánkban is többségében gazdasági társaságok, amelyek működését piaci környezet szabályozza. Ebben a kontextusban különösen aktuális önkormányzataink sporttámogatási rendszerének vizsgálata mivel a közfinanszírozás a sportban is a közösségi sport szegmenseit kell, hogy preferálja, amely a hazai sport általános expanzióját eredményezi, és társadalmi értékeit legteljesebb mértékben jeleníti meg.

Összefoglaló. Bevezetés: A SARS-CoV-2-világjárvány idején a középiskolai oktatás távoktatás formájában zajlott világszerte, így Magyarországon is. A csökkent fizikai aktivitás és az inaktív viselkedésmódok növekedése az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatához vezet. Célkitűzés: Vizsgálatunk a fizikai aktivitás (aerob testmozgás, izomerősítés, csapatsportok) és az egészségi állapot szubjektív megítélésének változásaira irányult serdülőknél és fiatal felnőtteknél a világjárvány alatt. Módszer: Középiskolás diákokat kérdeztünk meg 37 magyarországi város 66 állami iskolájában (n = 2508). A fizikai aktivitásra és az egészségi állapot szubjektív megítélésére vonatkozó kérdőíves tételeket a WHO Health Behaviour of School-aged Children Survey és a Centers for Disease Control and Prevention Youth Risk Behavior Survey felméréséből vettük át. 2 × 2 × 4 faktoriális ANCOVA-t használtunk a nem és/vagy az életkor, illetve a régiók hatásának tesztelése céljából a fizikai aktivitás és az egészségi állapot szubjektív megítélésének változásaira, a távoktatási időszak előtt és alatt. Eredmények: A középiskolás diákok többsége kevesebb fizikai aktivitást jelzett, a fizikai aktivitás gyakoriságának csökkenése volt jellemző a távoktatás időszakában. Átlagosan heti 2–3 nappal kevesebbszer végeztek fizikai aktivitást régiótól függetlenül. Közel egynegyedük az egészségi állapotát rosszabbnak minősítette a távoktatás alatt, mint előtte. Az egészségi állapot szubjektív csökkenéséről nagyobb arányban számoltak be azok, akik a fizikai aktivitásukban is csökkenést jeleztek. Következtetés: A távoktatás időszakában tapasztalható csökkenés a fizikai aktivitás gyakoriságában együtt jár az egészségi állapot szubjektív megítélésének csökkenésével, különösen a lányok, a vidéken élők és a serdülő korú személyek körében. Orv Hetil. 2022; 163(17): 655–662. Summary. Introduction: High school education took place in the form of distance learning during SARS-CoV-2 pandemic worldwide, including Hungary. Decreased physical activity and an increase in inactive behaviours may lead to an increased risk of obesity, diabetes, and cardiovascular disease. Objective: Our study focused on changes in physical activity (aerobic exercise, muscle strengthening, team sports) and subjective perceptions of health status in adolescents and young adults during the pandemic. Method: High school students in 66 public schools in 37 cities in Hungary (n = 2508) were surveyed. Questionnaire items on physical activity and subjective perceptions of health were adapted from the WHO Health Behaviour of School-aged Children Survey and the Centers for Disease Control and Prevention Youth Risk Behavior Survey. 2 × 2 × 4 factorial ANCOVA was used to test the effect of gender and/or age and region on changes in subjective perceptions of physical activity and health before and during distance education. Results: The majority of the high school students reported a decrease in physical activity frequency during the distance learning period, with an average of 2–3 fewer days of physical activity per week regardless of region. Nearly a quarter of them rated their health as worse during distance learning than before. A higher proportion of those who reported a subjective decline in health also reported a decline in physical activity. Conclusion: A decline in physical activity during the period of distance learning is associated with a decline in subjective perceptions of health, especially among rural adolescent girls. Orv Hetil. 2022; 163(17): 655–662.

Introduction: Elite rowing athletes participated in anthropometric, psychological and physiological tests. Aim: This study aimed to investigate the relations between the traits of sport-confidence and competitive orientation, as well as to compare state measures of sport-confidence, self-efficacy and anxiety. Furthermore, this study targeted to examine the associations of these state measures with performance, in our case the 2000m rowing ergometer run time. Material and methods: Rowers (N=15) were subjected to anthropometric, psychological and physiological tests: max 2000 m on Rowing Ergo-test, Athletic Coping Skills Inventory-28, Competitive State Anxiety Inventory-2 and Sport Competition Anxiety Test. Results: CSAI-self-confidence showed a statistically significant difference between genders with boys having a higher score. Overall, SCAT (anxiety) scores were low (normal anxiety) in the sample for the vast majority (12 rowers), only 3 participants showed high anxiety. Conclusion: The psychological profile does not contribute significantly performance on 2000m Rowing Ergo-test but affects it. Girls completed the distance in a longer period of time, and cognitive anxiety was relatively greater among girls. Additionally, our study pointed out that if the physical parameters are 'inadequate,' then the psychological profile does not contribute to better performance.