Az elmúlt évszázadokban a települések helyválasztását és életét hazánkban is jelentős mértékben befolyásol-ták a természeti adottságok. Számos kutató foglalkozott már egy-egy település, vagy kisebb-nagyobb téregység vizsgálata során ezekkel a kérdésekkel (Beluszky, 1999;Elekes, 2008;Frisnyák, 1990;Gyenizse, 2001aGyenizse, , 2001bGyenizse, , 2005Gyenizse & Kovács, 1999, 2000Gyenizse, Lovász, & Tóth, 2011;Hajnal, Pirisi, & Trócsányi, 2009;Lovász, 1982;Marosi & Szilárd, 1974;Mendöl, 1963;Mohos, 1988;Pécsi, 1984;Perényi, 1975;Tóth, 1981;Wilhelm, 1997). A kiválasztott 8 km 2 -es terület vélemé-nyem szerint a település legjellegzetesebb része és jól tükrözi az ott lezajló változásokat.Cserszegtomaj hegyközség képét évszázadokon keresztül a mezőgazdasági művelés sajátosságai határozták meg és ez a település mai állapotára is hatással van. A gazdál-kodást a természeti viszonyok is befolyásolják, a magasság, lejtődőlés és kitettség összefügg a területhasználattal. Ezért szolgálhat ez a tanulmány példaként a domborzatból levezethető információ sokrétű felhasználhatóságára.A Balaton környékének részletes tanulmányozása id. Lóczy Lajos vezetésével valósult meg 1891-től, melynek összefoglaló kötetét is ő maga írta meg (Lóczy, 1920). A széleskörű kutatások következtében a Balaton és kör-nyezete rendkívül alaposan leírt területté vált. 1913-ban jelent meg a Balaton monográfia sorozat földtani kötete, "A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése" (Lóczy, 1913). A mű a Keszthelyi-hegység kutatásának is az egyik legfontosabb állomása. A 20. században egyre pontosabb földtani tér-képek születtek, Bohn Péter 1979-ben új eredményekkel egészítette ki a korábbi ismereteket (Bohn, 1979). 1999-ben id. Lóczy Lajos születésének 150. évfordulóján jelent meg a Balaton-felvidékről 1 : 50 000-es méretarányú földtani térkép és hozzá tartozó magyarázó kötet (Budai et al., 1999).Jelen munka szempontjából azok a történelmi források fontosak, amelyek pontos számszerű adatokat szolgáltat-nak a népességről, a területhasználati típusokról, vagy a település egyéb jellemzőiről. Ilyeneket találunk Bontz Jó-zsef "Keszthely város monográfiája" c. művében (Bontz,

Kutatásunk az aktuális turizmusföldrajzi vizsgálatok köréből kiszoruló, ugyanakkor a frekventáltabb vá­rosi desztinációk kínálatában szinte mindenhol fellelhető és népszerű attrakció, a városnéző kisvonat turisztikai térben betöltött szerepét vizsgálja. Jelen tanulmány egy nagyobb kutatási témakör része, amelyben a hagyományos, hosszú évtizedek óta a turisztikai kínálat részét képező, de a jelenkori, modern kutatási témák által kevésbé érintett és diva­tos területeket (városnéző kisvonatok, szuvenírek, utcai performance-ok – ’busking’) vizsgáljuk jelenlegi turisztikai súlyuk, megújulási lehetőségeik és a legújabb trendek függvényében. Áttekintjük a városnéző kisvonatok általános turisztikai jellemzőit, a termékcsoportok szerinti eltérő sajátosságaikat és komplex térinformatikai elemzéseket végzünk a kisvonatok útvonalai, megállóhelyei, a látnivalók és a szálláshelyek elhelyezkedésének összefüggésében. A turizmuskutatásban is egyre jelentősebb szerepet kapó GIS eszköz­készlet segítségével olyan összetett eredményeket kaphatunk, amelyek a különböző rétegek és eredményso­rok komplex értelmezését és megjelenítését teszik lehetővé. Esettanulmányként három speciális és a hazai turisztikai piacon domináns termékcsoport egy-egy meghatározó turisztikai kereslettel rendelkező települését választottuk ki. A legtöbb turistát vonzó, ma­gas minőségű hazai egészségturizmus példájaként Sárváron; a balatoni, szezonálisan kiemelkedő vízparti turizmus esetében Keszthelyen; és a kulturális- és természeti értékekre épülő városi turizmus képviselője­ként Tata városában elemezzük a kisvonatok szerepét és a turisztikai kínálatra gyakorolt hatásait.

The necessity of plural valuation of costs for flood risk management is widely acknowledged, but practical case studies are still scarce. We developed a GIS-based plural valuation framework to determine spatially explicit priority categories for flood risk management intervention schemes on the Drava River, Southern Hungary. A conventional economic evaluation, including land market prices and additional costs due to legal conservation restrictions, was complemented by ecological valuation of vulnerability. The inclusion of ecological vulnerability significantly changed the proposed priority areas for flood risk management interventions: in this case, softwood riparian forests face far less threat, together with other Natura 2000 habitats, in comparison to unprotected wetlands and grasslands. This valuation framework also highlights priority habitats and areas for joint conservation and water management projects, utilising the synergies between several EU Directives as the Birds Directive, Habitats Directive, Flood Directive, and Water Framework Directive. Our framework is adaptable for the other floodplains along major or medium-sized European rivers, assuming that specific local settings are considered.