Hungarian infinitival constructions have both mono-clausal and bi-clausal properties at the same time. The arguments of the infinitive behave the same way as the arguments of the finite verb do, but the non-finite verb has its own left periphery. After discussing the general description of Hungarian sentence structure and presenting an HPSG analysis for it – including a description of the connection between word order and scope order in the Hungarian left periphery – this paper presents an analysis for Hungarian infinitival constructions. The analysis lexically distinguishes the left peripheral arguments of the infinitive from its complements, and allows the infinitive and its left peripheral arguments to form constituents, while the complements of the infinitive are inherited to the finite verb.

No abstract

A tanulmány a Maleczki (1995)-ben a főnévi kifejezések interpretációjának le­írásánál használt félhálós strukturált modellt terjeszti ki a személyes névmások interpretációjának leírására. Megállapítja, hogy a különböző személyes névmá­sok által referált atomi és plurális entitások a teljes interpretációs félháló hierar­chikusan elhelyezkedő részfélhálóit alkotják, illetve hogy a tegező és a magázó formák, illetve az az/azok mutató névmások nem illeszthetők be szervesen ebbe a struktúrába. A tanulmány második részében az interpretációs félhálók homo­morf egyszerűsített változatával a magyar alanyi egyeztetési jelenségeket ma­gyarázza, kitérve a vegyes szám- és személyjegyű koordinációk egyeztetési tulajdonságaira, illetve a visszaható névmások és azok antecedensei közötti egyeztetési jelenségeket írja le. A vegyes koordináció során kialakuló alanyi egyeztetési jegy, illetve a visszaható névmási alak meghatározásához ezekben az egyeztetési félhálókban a legkisebb felső korlát félhálóműveletet alkalmazza.

The paper claims that the two types of object agreement in Hungarian, definiteness agreement and the special lak-agreement form used for the combination of first person singular subject and second person object arguments, are the result of different syntactic operations. The argumentation is based on the different distribution of the two agreement types. To diagnose the nature of the conditions for agreement we use infinitival embedded clauses, at times with multiple embedded constructions. Six different patterns are discussed showing sensitivity to locality. Definiteness agreement turns out to be more restricted than lak-agreement. While the condition for definiteness agreement is the availability of a position where accusative case can be checked, we claim that no such condition holds for lak-agreement.

No abstract