The participation of national V4 electronic industry in global value chains is a source of additional output, in addition to, a driver of technological development and employment. The aim of the study is to analyse whether the V4 region has the expertise capacity to upgrade its position in the electronics GVC integrated into the Samsung company. The analysis is built on the theory of GVC and the methodology of surveying the V4 labour market and education related to engineering. The quantitative results are supplemented with research interviews with Samsung managers and related municipal leaders. The analysis concludes on V4 upgrading opportunities in electronics GVCs determined by expertise.

Hungarian small- and medium-sized enterprises are facing the challenges of digitalisation and innovation to survive fierce competition in the era of Industry 4.0, and particularly of COVID-19. Survival in the heavily hit sectors depends on the degree of digitalisation and involvement in e-commerce. This paper aims to examine Hungarian SMEs’ current scale of digitalisation and adoption of Industry 4.0 technologies. It also analyses the role of the Hungarian government’s support for SMEs’ digital transformation. To this end, secondary data were collected from Eurostat, the European Commission and the Hungarian Central Statistical Office, including the Digital Economy and Society Index (DESI), indices of skills and innovation from SME performance reviews and sectoral business statistics. In processing the data, the study strictly followed the European Commission’ classification protocol, complemented by a qualitative analysis of reports and programmes related to digitalisation and Industry 4.0 in Hungary. The findings reveal that there is a further need for strengthening the digitalisation and innovation capacities of Hungarian SMEs. The effects of introduced measures could not be seen yet. Hence, the Hungarian government should continue to support SMEs’ digital transformation in order to increase their role in high-tech manufacturing and knowledge-intensive services.

Energy poverty in Hungary There is no unified global or European definition for the term energy poverty. It has different meanings depending on place and context of using it. However, the EU Member States have the obligation to assess the number of households in energy poverty due to the Regulation on the governance of the energy union and climate action. Defining energy poverty in Hungary has to be made carefully, as it gets a political aspect through the regulated prices. The aim of this paper is to overview the possible definitions of the term energy poverty and give an estimated extent of the Hungarian population that could be counted as energy poor. Az energiaszegénység fogalmára jelenleg nincsen egységes definíció sem világszinten, sem európai uniós szinten, a jelentése a használat helyétől és környezetétől függ. Azonban az Európai Unió tagállamainak az Energiaunió irányításáról szóló rendelet alapján fel kell mérniük az energiaszegénységben elő háztartások számát. A hazai definíció kialakításakor tekintettel kell lenni a politikai tényezőkre is, amelyek a szabályozott árak miatt kerülnek előtérbe. A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon az energiaszegénység lehetséges definícióiról, valamint ezek alapján becslést adjon a különböző definíciók alapján az energiaszegény lakosság arányáról.

According to the European Union's strategy, the Western Balkan countries will be the next Member States. Since the Thessaloniki Summit in 2003, when the European Council declared that these countries could join in the future, not much has happened. The 2008-2009 economic and the Eurozone crisis played a significant role in it. Croatia joined the European Union in 2013. Since then, although some progress has been made, the accession negotiations are moving slowly. The aim of this study is to analyze, by using literature and data analysis

A közelmúltban a külgazdasági törekvések között egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a hazai vállalatok tőkekihelyezései. A jelen tanulmány célja annak a vizsgálata, hogy hol tart Magyarország a tőkekihelyezővé válás folyamatában, és milyen kilátásai vannak az új külgazdasági prioritás megvalósítására. A tanulmány elkészítése során a módszertani eszközök közül a szekunder adatok elemzésével, illetve tőkekihelyező magyar vállalatokkal készített interjúkon alapuló esettanulmányokkal éltünk. A fő konklúziónk, hogy hazánk a beruházási fejlődési modell 3. szakaszának az elején tart, ami azt jelenti, hogy az állami támogatásoknak fontos szerepük van a továbblépésben. A hazai vállalatok kifelé irányuló közvetlen tőkebefektetéseinek (OFDI) a motivációi sokrétűek, a legnagyobb akadályukat viszont jellemzően az információ, illetve a helyismeret hiánya jelenti. Az előrelépéshez az állam elsődlegesen azzal tud hozzájárulni, ha támogató környezetet teremt a magyar cégek nemzetköziesedéséhez. A tanulmány fő értéke az elvégzett primer kutatás, illetve a kiválasztott téma, amelyről eddig csak kevés hazai elemzés született.