A humorérzék, a humor megértési és produkciós képessége kreatív tulajdonság, jelentős egyéni különb-ségekkel, ám mind ez idáig nem egyértelműen tisztázott a humorprodukció és a kreativitás viszonya. Vizsgálatunkban 133 fő különféle önbeszámolós és viselkedéses humorprodukciós, humorhasználatra vonatkozó, illetve kreativitástesztet töltött ki. Nemi különbségek sem a kreativitás-, sem a humortesztekben nem mutatkoztak. Eredményeink szerint meglehetősen gyenge, de pozitív összefüggés mutatkozik a humorprodukció és a kreativitás között, illetve a humorstílusok között, ami összességében a két folyamat közös alapjaira, ám azok eltérő jellegére mutat rá. Kulcsszavak: humor, kreativitás, humorprodukció, humorstílus BEVEZETÉSA humor a gondolatokat mulatságossá, fantasztikussá tevő szellemi minőség; üze-net, amelynek szellemessége vagy nyelvi furfangja, vagy inkonguitása nevetést vált ki. Össze nem illésről vagy inkongruitásról akkor beszélünk, amikor a (humoros) inger a kognitív vonatkoztatási modelltől (a tudás elsajátítása során kialakított tudáskészlettől, sémától vagy forgatókönyvtől, fogalmi kerettől) különbözik. "A humort képletesen egy feldobott érmének írhatjuk le, amely olyan gyorsan pörög, hogy egyidejűleg mindkét oldalát láthatjuk" (WICKER, 1985). Ez a megközelítés a humor megértését és létrehozását a problémamegoldó gondolkodással és a belátás folyamatával összekapcsoló alaklélektani hagyományhoz, így (Harkai) Schiller Pál (SCHILLER, 1938) vagy Arthur KOESTLER (1964/1998 elképzeléseihez, és a belátás 296 Séra László -Boda-Ujlaky Judit -Gyebnár Viktória szerepének empirikus alátámasztását is nyújtó újabb kutatásokhoz (KOZBELT és NISHIOKA, 2010) illeszkedik. KOESTLER (1964KOESTLER ( /1998 ezzel összefüggésben biszociatív folyamatról beszél: "A humor minden fajtájának szerkezeti alapmintázata biszociatív; egy helyzet vagy esemény egyidejűleg két, összeférhetetlen asszociatív összefüggésrendszerben való szemlélése, ami a gondolatfolyamatnak egyik mátrixból egy egész más logikai vagy játékszabály uralta másikra való hirtelen átugrását eredményezi" (KOESTLER, 1964(KOESTLER, /1998.Koestler összekapcsolja a művészi inspirációt, a tudományos felfedezést és a komikus találékonyságot: "Minden kreatív tevékenység […] alapmintázata -a tudás már meglévő, de mindeddig elkülönült területeinek, fogalomköreinek vagy vonatkoztatási rendszereinek összerázása -azonos" (KOESTLER, 1967(KOESTLER, /2000 vö. UŐ, 1964 vö. UŐ, /1968 vö. UŐ, , 1981. Munkája óta a humort tartják a kreatív folyamat legjobb illusztrációjának.A humor és a kreativitás kapcsolatára valószínűleg Auguste Penjon, francia filozófus figyelt fel először, akinek híres állítása 1891-ből -"a nevetés semmi más, mint a szabadság kifejezése, amelyet átélünk, vagy amire vágyunk" -a szokásos racionális gondolkodástól való elszakadásra vagy "kognitív játékosságra" való utalásként értendő (ZIV, 1989, 105 Sam Gross karikatúrája (1. ábra) jól illusztrálja ezt a kapcsolatot s Koestler felveté-sét. A képaláírás azt az angol kifejezést tartalmazza, mégpedig annak szó szerint...

This article introduces a creativity test, an authentic and flexible assessment instrument that invites participants to create a meaningful image out of a set of visual signs. The elements offered for completion, repetition, modification, inclusion and composition are not culturally biased and invite the use of a variety of drawing styles. This test has been successfully used by art educators to identify talented students for enrolment in special courses and also by teachers who want to know more about the creative potentials of students who are verbally less fluent and therefore are not successful at school. In this article, we discuss the general findings of the Test for Creative Thinking/Drawing Production (TCT/DP) that was administered between 2000 and 2010 to 1050 children and young people aged 7-18 years during the course of the national standardization of this instrument. We compare two generally known and often discussed models of visual skills development created by Victor Lowenfeld, Howard Gardner, Ellen Winner and Jessica Davis in relation to the test results obtained from a comparison of Hungarian and German children. We focus on important issues of art education: cognitive growth manifest in visual language use, the issue of the 'drawing gap' in adolescence and the use or uselessness of developmental stages in relation to artistic performance.