A növények életfeltételeit és termesztési lehetőségeit adott
helyen alapvetően befolyásolják a meteorológiai viszonyok. Ezek között kiemelt
jelentőséggel bírnak az egymással is sokrétű kölcsönhatásban álló energia- és
vízellátottsági viszonyok. E tanulmányban a nagyobb változékonyságot mutató
nedvességi viszonyok alakulásában megnyilvánuló törvényszerűségeket elemeztük a
Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári Matematika, Fizika és Informatikai
Intézetének Meteorológiai Csoportja által létrehozott agroklimatológiai
adatbank 1951 és 2000 közötti napi meteorológiai adatai és az adott növény
tenyészidőszakára vonatkozó növényi adatok segítségével.Hazánkban a
növénytermesztés a termőterület több mint 80%-án természetes csapadékviszonyok
mellett történik. Az elmúlt 50 év adatai alapján végzett agroklimatológiai
elemzéssel azt vizsgáltuk, hogy ilyen körülmények között hogyan alakul a
növények vízigénye. A növényeknek a vízzel kapcsolatos igénye kétféle formában
jut kifejezésre, igényelnek egy statikai vízigénynek nevezhető
talajnedvesség-mennyiséget és egy dinamikai vízigényként definiálható,
párolgást kiszolgáló mennyiséget.A relatív talajnedvesség adatai lehetőséget
adnak arra, hogy az évet a talajnedvesség szempontjából különböző szakaszokra
osszuk. A legmagasabb talajnedvesség értékekkel a téli hónapok rendelkeznek.
Ekkor hull ugyan a legkevesebb csapadék hazánkban, azonban a párolgás olyan
kevés, hogy a csapadék szinte teljes egészében felhalmozódik a talajban. Ha a
csapadék fagyott talajra esik, vagy hó formájában hull, akkor a télvégi olvadás
során kerül a talajba, ezért február hónapban a legmagasabb a talaj
nedvességtartalma. A tavaszi hónapokban fokozatosan növekszik a lehullott csapadék
mennyisége egészen a júniusi csapadékmaximumig, azonban fokozottabb mértékben
nő a párolgás, ezért a talaj nedvességtartalma lassan csökken. Július,
augusztus és szeptember hónapokban a legalacsonyabb a talaj nedvességtartalma.
Ekkor a csapadék jelentős része nyári záporok formájában hull le, amelyet a
meleg miatt erőteljes párolgás követ, amelyben már a kifejlett levélfelülettel
rendelkező növényzet is jelentős részt vállal. Ezért ebben az időszakban a
legkevesebb a talajban a nedvesség. Október és november hónapokban a fokozatos
lehűlés által lecsökkentett párolgás miatt és a csapadék másod-maximuma
következtében ismét megkezdődik a talajban a nedvesség lassú
felhalmozódása.Hazánkban tehát a vegetációs időszakban a tavaszi hónapok
vízellátása látszik kedvezőnek, a július–szeptemberi időszak pedig
kedvezőtlennek a növényi életfolyamatok szempontjából.A területi különbségeket
elemezve azt találtuk, hogy míg az Alföld jelentős részén a kritikusnak
tekinthető 50% alá süllyed egy átlagos év legszárazabb időszakában a
talajnedvesség, addig a legnedvesebb nyugat-dunántúli térségben m__
Light and temperature are important environmental conditions affecting microalgal growth in outdoor culture. It is essential to evaluate microalgae strains growing under outdoor conditions where they are subjected to variable environmental parameters. The present study investigated three Chlorellaceae strains (Micractinium sp. MACC-728, Chlorella sorokiniana MACC-438, and C. sorokiniana MACC-452) and a mixed culture combining these three strains. Cultures were grown in 2-L bioreactors in a greenhouse over 3 months to assess the effects of high temperature and light on their growth, macromolecule content, and antioxidant and plant-stimulating bioactivities. The most influential environmental parameters on growth were average air temperature and the sum of photosynthetically active radiation, followed by maximum air temperature. The most affected growth parameter was daily change in cell number. Chlorella sorokiniana MACC-438 produced the lowest biomass and was most affected by the high temperature and light conditions. Micractinium sp. produced the highest biomass and was least affected, suggesting it was the most suitable strain for outdoor cultivation. The mixed Chlorellaceae culture performed well in biomass production, exceeding C. sorokiniana monocultures but significantly underyielding in lipid content. Antioxidant activity and the root-stimulating activity varied with strain and culture age. Micractinium sp. had the highest but most variable antioxidant and plant-stimulating activity. Bioactivity in the mixed culture was more consistent, remaining high regardless of culture age and environmental conditions. Thus, mixed cultures of productive strains could be a useful strategy to ensure stable and high-quality biomass production in outdoor cultivation with fluctuating environmental conditions.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.