A növények életfeltételeit és termesztési lehetőségeit adott helyen alapvetően befolyásolják a meteorológiai viszonyok. Ezek között kiemelt jelentőséggel bírnak az egymással is sokrétű kölcsönhatásban álló energia- és vízellátottsági viszonyok. E tanulmányban a nagyobb változékonyságot mutató nedvességi viszonyok alakulásában megnyilvánuló törvényszerűségeket elemeztük a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári Matematika, Fizika és Informatikai Intézetének Meteorológiai Csoportja által létrehozott agroklimatológiai adatbank 1951 és 2000 közötti napi meteorológiai adatai és az adott növény tenyészidőszakára vonatkozó növényi adatok segítségével.Hazánkban a növénytermesztés a termőterület több mint 80%-án természetes csapadékviszonyok mellett történik. Az elmúlt 50 év adatai alapján végzett agroklimatológiai elemzéssel azt vizsgáltuk, hogy ilyen körülmények között hogyan alakul a növények vízigénye. A növényeknek a vízzel kapcsolatos igénye kétféle formában jut kifejezésre, igényelnek egy statikai vízigénynek nevezhető talajnedvesség-mennyiséget és egy dinamikai vízigényként definiálható, párolgást kiszolgáló mennyiséget.A relatív talajnedvesség adatai lehetőséget adnak arra, hogy az évet a talajnedvesség szempontjából különböző szakaszokra osszuk. A legmagasabb talajnedvesség értékekkel a téli hónapok rendelkeznek. Ekkor hull ugyan a legkevesebb csapadék hazánkban, azonban a párolgás olyan kevés, hogy a csapadék szinte teljes egészében felhalmozódik a talajban. Ha a csapadék fagyott talajra esik, vagy hó formájában hull, akkor a télvégi olvadás során kerül a talajba, ezért február hónapban a legmagasabb a talaj nedvességtartalma. A tavaszi hónapokban fokozatosan növekszik a lehullott csapadék mennyisége egészen a júniusi csapadékmaximumig, azonban fokozottabb mértékben nő a párolgás, ezért a talaj nedvességtartalma lassan csökken. Július, augusztus és szeptember hónapokban a legalacsonyabb a talaj nedvességtartalma. Ekkor a csapadék jelentős része nyári záporok formájában hull le, amelyet a meleg miatt erőteljes párolgás követ, amelyben már a kifejlett levélfelülettel rendelkező növényzet is jelentős részt vállal. Ezért ebben az időszakban a legkevesebb a talajban a nedvesség. Október és november hónapokban a fokozatos lehűlés által lecsökkentett párolgás miatt és a csapadék másod-maximuma következtében ismét megkezdődik a talajban a nedvesség lassú felhalmozódása.Hazánkban tehát a vegetációs időszakban a tavaszi hónapok vízellátása látszik kedvezőnek, a július–szeptemberi időszak pedig kedvezőtlennek a növényi életfolyamatok szempontjából.A területi különbségeket elemezve azt találtuk, hogy míg az Alföld jelentős részén a kritikusnak tekinthető 50% alá süllyed egy átlagos év legszárazabb időszakában a talajnedvesség, addig a legnedvesebb nyugat-dunántúli térségben m__

No abstract

The temporal and spatial variability of soil moisture, evapotranspiration and water use were investigated for winter barley. Evaluations were carried out on a database containing meteorological and yield data from 15 stations. The spatial distribution of soil moisture, evapotranspiration and water use efficiency (WUE) was evaluated from 1951 to 2000 and the moisture conditions during the growth period of winter barley were investigated. The water supply was found to be favourable, since the average values of soil moisture remained above the lower limit of favourable water content throughout the growth period, except for September–December and May–June. The actual evapotranspiration tended to be close to the potential evapotranspiration, so the water supplies were favourable throughout the vegetation period. The calculated values of WUE showed an increasing trend from 1960 to 1990, but the lower level of agricultural inputs caused a decline after 1990. The average values of WUE varied between 0.87 and 1.09 g/kg in different counties, with higher values in the northern part of the Great Hungarian Plain. The potential yield of winter barley can be calculated from the maximum value of WUE. Except in the cooler northern and western parts of the country, the potential yield of winter barley, based on the water supply, could exceed 10 t/ha.

Probable effects of climate change on Hungarian horticulture and possible responses to those effects are summarized in this review. The importance of these questions is emphasized by the complexity of the relationship between climate and horticultural crops. Horticultural production is influenced by climate in the following ways: * climate is an important part of local environmental conditions; * it is a system of driving environmental factors: climate permanently influences vital processes of plants; and * it is a system of risk factors: horticultural plants can suffer significant damage caused by extreme meteorological events. Climate change is a realistic possibility nowadays, but there are a lot of open questions concerning the scenarios. An essential element of uncertainty in research concerning climate change is the lack of precise definition of the difference between climatic variability and climate change. This is one of the fundamental reasons why the risk associated with the current warming tendency is a hotly debated question. However, there is no question that (quite apart from the different interpretations of anomalies) climate change is an environmental problem of great importance and a societal response cannot be delayed because of any uncertainties. The response includes mitigation of greenhouse gas concentration and assessment of expected changes as well as their effects, which may help adaptation. There is no generally accepted prescription for adaptation. Climate change occurs locally, and the changes could be entirely different in different regions of the Earth. In addition, the impacts of changes on horticultural crops depend on species, varieties and strains. Nevertheless, exchange of different experiences among regions and countries may be useful, because it can help local efforts of adaptation. Hungarian horticultural production probably would be more influenced by more frequent extreme meteorological conditions than by rising temperature. This tendency seems to be basically unfavourable. Whereas a warmer climate may even exert a beneficial effect on harvest prospects, extreme weather events will decrease yields. For this reason, crop security would become the prime focus of the horticultural sector.

No abstract