Bevezetés: A szív-érrendszeri betegségek világszerte mindkét nem
esetében vezető halálokok, köztük a leggyakoribb az ischaemiás szívbetegség. Az
egészségügyi információk megszerzési, értelmezési, felhasználási készségeinek
gyűjtőfogalma az egészségértés, mely a prevenció több szintjén előre jelezheti
az egészségi állapotot, valamint a cardiovascularis mortalitást.
Célkitűzés: Kutatásunk célja az egészségértés szintjének és
pszichodemográfiai összefüggéseinek vizsgálata volt ischaemiás szívbetegekben.
Módszer: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban magyar
ischaemiás szívbetegek mintáján (n = 78) mértük az egészségértést, emellett az
ezzel összefüggő életmódbeli és pszichés jellemzőket. Mérőeszközök: Brief Health
Literacy Screening (BHLS), Short Test of Functional Health Literacy for Adults
(S-TOFHLA), Heart Disease Knowledge Questionnaire; Rövidített Vitális
Kimerültség Kérdőív, Brief Illness Perception Questionnaire, Medication
Adherence Report Scale, egészség-magatartás és szubjektív egészségi állapot
saját kérdéssorral. Eredmények: Egyik egészségértés teszten sem
különbözött szignifikánsan a betegek pontszáma a standard értékektől. Az
S-TOFHLA teszten a kitöltők mindössze 6,4%-ának volt nem megfelelő az eredménye,
a BHLS tesztnél a 3,8%-uknak. A funkcionális egészségértést az életkor és a
vitális kimerültség jelezte előre szignifikánsan (F(72) = 3,94), önállóan csak
az utóbbi. A betegségismeret varianciájának 25,7%-át magyarázta az életkort, az
iskolai végzettséget és a funkcionális egészségértést tartalmazó regressziós
modell (F(74) = 8,18), önállóan az utóbbi kettő jelezte előre. Az önbevallásos
egészségértés varianciájának 41,2%-át magyarázta az életkort, az iskolai
végzettséget, a vitális kimerültséget, a betegségismeretet és a
rizikóviselkedést tartalmazó regressziós modell, amelyben szignifikáns,
független előrejelző volt az iskolai végzettség és a vitális kimerültség. A
különböző egészségértés-típusok hatását az egészségügyi kimeneti változókra
további regressziós modellekkel teszteltük: a betegségreprezentáció
varianciájának 29,8%-át magyarázták együttesen (F(3) = 9,321), önálló
előrejelzője azonban csak a BHLS teszt volt. Következtetés: Az
egészségértés ismert meghatározói mellett rámutattunk a vitális kimerültség
szerepére, továbbá az egészségértés és a betegségismeret, valamint a
betegségreprezentáció szoros összefüggéseire. A jövőbeli betegedukációk
tervezésekor fontosnak tartjuk az egészségértésszint mérését és
figyelembevételét. Orv Hetil. 2024; 165(30): 1166–1175.