A magyar törvények és az Európai Unió

Bíró-Nagy, András; Galgóczi, Eszter

doi:10.30718/poltud.hu.2018.3.35.57

Cited by 6 publications

(3 citation statements)

References 13 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A második Orbán-kormány hatalomra kerülése, vagyis 2010 óta egyre erőteljesebben EU-szkeptikus, majd EU-kritikus, manapság pedig már olykor nyíltan EU-pesszimista kormányzati intézkedések és kommunikációk dacára az EU lakossági megítélése még mindig viszonylag kedvező (vö. : Bíró-Nagy et al, 2012;2016, Bíró-Nagy & Laki, 2019. Különösen igaz ez azokra a társadalmi rétegekre (fiatalokra, iskolázottakra, nagyvárosiakra), amelyek mindig is a legtámogatóbbak voltak az EU-val kapcsolatban Csepeli, 2019;Tardos, 2004).…”

unclassified

A Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak Európához való viszonyulása

Grünhut¹,

Bodor²

2023

View full text Add to dashboard Cite

Jelen tanulmány a Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak Európához fűződő viszonyulásait igyekszik feltárni, kérdőíves módszerrel, különböző dimenziókra fókuszálva. Az írás bevezetője, empirikus vizsgálatok eredményeire támaszkodva, tömören összefoglalja a magyar lakosság Európa-képének főbb ismérveit. A saját adatok elemzése a kérdőív tematikai blokkjai szerint történik, a legegyszerűbb leírói statisztikákat alkalmazva. Az eredmények bemutatása az érzelmi kötődéssel kezdődik, majd az azonosságtudat vállalása, illetve az integrációról alkotott vélekedések elemzése következik. Bizonyos dimenziókat az elemzés szélesebb társadalmi kontextusban is tárgyal. E blokk eredményei azt tükrözik, hogy a diákok erősen kötődnek Európához, támogatják az integráció mélyülését, s fontosnak ítélik az EU-tagságot. A következő blokkból kiderül, hogy a hallgatóknak szilárd bizalma van az EU-s intézményekben, ösztönzik bizonyos szakpolitikák integrációját, ugyanakkor bizonytalanok annak kapcsán, mely kormányzati szinten összpontosuljanak a legfőbb jog- és hatáskörök. Végezetül az utolsó blokk a koronavírus-járványra és az EU intézkedéseire koncentrál. E rész eredményei szerint a diákok közös, uniós kihívásként értelmezik a járványt, s hisznek abban, hogy az EU sokat tett a járvány megfékezéséért

show abstract

unclassified

A Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak Európához való viszonyulása

Grünhut¹,

Bodor²

2023

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…As for democracy, various polls (Bíró-Nagy & Laki, 2018;Erős & Murányi, 1996;ESS, 2013;Simon, 1996) show what the Hungarian respondents think about democracy and what the major values are linked to this concept. 1 9 8 9 -1 9 9 8 1 9 9 9 -2 0 0 6 2 0 0 7 -2 0 1 9…”

Section: Critical Stances On the Parliamentary Democracymentioning

confidence: 99%

„Wild Democracy” – The figurative conceptualization of the Parliament in Hungarian editorial cartoons (1989 – 2019)

Virág¹

View full text Add to dashboard Cite

The expression of the Parliament is often associated with abstract concepts such as politics, democracy, or nationhood (Kapitány & Kapitány, 2002; Szabó & Oross, 2018) when instead of the literal meaning of the ‘building’, we refer to its figurative meanings. It has already been confirmed that political cartoons are rich in figurative devices (e.g., conceptual metaphor) (i.a. El Refaie, 2009) and they serve as a suitable corpus for the investigation of the figurative meaning of the Parliament. In the case of a conceptual metaphor, for instance, the Parliament (considered as a target domain) is understood via the source domain conceptually different from the target (e.g., COLOSSEUM). In that way, certain characteristic features of the source domain are mapped onto the target domain, and we are able to interpret politics, specifically the Parliament itself as the site of real, dangerous, life-or-death physical battles. All these figurative meanings can influence how we think about politics, its processes, and actors, how we argue in the case of a political problem and how we would try to solve it. The current research aims to examine how the Hungarian Parliament is visually represented in editorial cartoons and how these visual representations – through figurative conceptual devices such as conceptual metaphors and conceptual metonymies – construct the concept of the parliament. Furthermore, the thesis discusses how these cognitive devices cooperate with ironies and cultural references (such as idioms, allusions, and national symbols) which are determinant in evaluation procedures and the creation of emotional bonds between the viewer and the cartoon. In doing so, the dissertation studies the caricaturistic representations of the Parliament in three various periods (Körösényi, 2015); thus, the investigation is longitudinal (describing thirty years since 1989) and comparative. What are the novelties of the research? First, it examines Hungarian editorial cartoons in a cognitive linguistic framework, unlike this, so far Hungarian political cartoons have been discussed by historians (e.g., Tamás, 2014). Second, although the Parliament is an important concept (Kapitány & Kapitány, 2002), its figurative meaning has not been studied so widely yet. Third, it is a multimodal investigation of conceptual processes that fits into the trend of cognitive linguistic research that focuses on the cooperation of different processes. Fourth, this research examines a large data set in context where the contextual factors are limited to three types, namely idioms, allusions, and national symbols (context types are usually not defined in such concrete ways, e.g., Charteris-Black, 2011). Fifth, the dissertation applies Extended Conceptual Metaphor Theory (ECMT) (Kövecses, 2020) in practice in a larger corpus. Sixth, it is a diachronic investigation which is rare in the field of cartoon research (e.g., Frantzich, 2013) also in cognitive research, especially in multimodal research. The main results show that 1) the representation of the Parliament is strongly linked to such conceptual procedures as conceptual metonymy and conceptual metaphor. These cognitive devices are likely to cooperate with ironies and cultural references. 2) a limited number of cognitive devices (e.g., the conceptual metonymy THE PARLIAMENT STANDS FOR THE GOVERNMENT, or the conceptual metaphor THE PARLIAMENT IS A PLACE FOR PHYSICAL CONFLICT) are recurring in the corpus during the period between 1989 and 2019. However, regarding the perspectivization, content and function of these cognitive devices, it is said that the compared periods of democracy (Körösényi, 2015) show significant differences based on the diverse preferences and distribution of the cognitive devices with specific cultural references in each era. 3) the increase of more aggressive scenes emerges from the metaphoric domain of PHYSICAL CONFLICT, which goes hand in hand with a change in the use of national symbols referring to the perceived extreme nationalist content, and political slogans which are dominated by the direct elements (literal citations, showing violence overtly). An unexpected result is the detection of a shift in communication acting in the opposite direction, according to which in linguistic changes indirect processes took place (e.g., increasing use of causal type ironies), in visual processes direct changes became predominant, so for instance, violence appeared literally. In sum, the Parliament seems a permanent phenomenon throughout the years, however, this research points to its different meanings and nuances of meaning variants. So even the stability of the meaning of such a strong national symbol can be questioned.

show abstract

“…72-74). Egy másik vélemény szerint az európaizálás inkább a közpolitikai transzfer egy platformja, ugyanis a közpolitikai változás elindítása és megvalósítása tagállami hatáskör, az uniós intézmények a legtöbb esetben csak ösztönözni és kívülről támogatni tudják ezeket a reformkísérleteket (Bíró-Nagy & Gaglóczi, 2018).…”

Section: Ráadásul Az Eu áLtal Adott Rossz Válaszok a 2008-as Pénzügyi éS Gazdasági Válságra Azunclassified

Teljesítménymenedzsment a magyar közigazgatásban : A közpolitikai transzfer lehetséges hatásai Magyarországon

Ugrósdy¹

View full text Add to dashboard Cite

A közpolitikai döntéshozatal jósága és hatékonyságának növelése évezredek óta a közügyekkel foglalkozó gondolkodókat érdeklő egyik legfőbb rejtvény; közigazgatási reformok tucatjai próbálták meg az elmúlt évtizedben is megteremteni a hatékonyabb állami feladatellátást. A közpolitikai változtatások során logikus döntésnek tűnhet, ha a döntéshozók az adott probléma megoldására egy máshol már működő jó gyakorlatot akarnak felhasználni, viszont az ötletek és a már létező mechanizmusok átültetése gyakran kudarcba fullad, vagy nem a kívánt eredményt éri el. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a közpolitikai transzfer segítségével meg lehet-e honosítani Magyarországon olyan közmenedzsment-gyakorlatokat, amelyek idegenek a magyar közigazgatási kultúrától. A fő elméleti kérdésem az, hogy a transzfer magyarországi megjelenésekor az irodalom alapján várható helyénvalóság logikája (logic of appropriateness), vagy a következmények logikája (logis of consequences) fog érvényesülni. Hipotézisem alapján a helyénvalóság logikájának megjelenésére számítok, ugyanis a jogias – közép-európai közigazgatási hagyomány alapján egyértelműen ennek az inkrementalista felfogásnak kellene érvényesülnie. Disszertációm elsősorban az összehasonlító közigazgatástudomány területén rendelkezik ambícióval, ott is az adminisztratív kultúrák közötti reformok hatékonyságát vizsgálja a TM példáján keresztül. Kutatásom elsősorban azt az elméleti diskurzusban tapasztalható hiányt kívánja pótolni, hogy miként tud egy angolszász, jelentős részben az NPM-ideológiához köthető közmenedzsment-eszköz a közép-európai közigazgatási hagyományban sikeresen működni, illetve ebben a jelenségben játszik-e bármilyen szerepet külső vagy kontextuális hatás. Elméleti hozzájárulásom tehát a közpolitikai transzfer működőképességének vizsgálata egy, a közérdek-típusú közigazgatási kultúrából egy másik közigazgatási kultúrába sikeresen átlépő közmenedzsment-eszköz esetében. A kutatásom kvalitatív stratégiát követ, és a beágyazott esettanulmány módszerét alkalmazza. Az esetem a magyar közigazgatás egésze, azonban három, egymástól eltérő, de azonos kimeneteket mutató, előzetes tudás alapján kiválasztott aleseten (diverse case design) keresztül mutatom be a transzfer működését és hatását a TM fejlődésére. Az első esetem egy helyi önkormányzat, a második egy központi kormányzati ügynökség, míg a harmadik egy minisztérium. A három alesetet az köti össze, hogy mind a három esetben megtaláljuk a TM-et a szervezet működésében, azonban ezeknek a rendszereknek a fejlettsége, a vezetők motivációi, illetve a szervezetek külső környezete is jelentősen eltér. A dolgozat elsősorban félig strukturált interjúk során gyűjtött adatokra támaszkodik, amiket kiegészítenek primer és szekunder írott források az adott szervezet TM-gyakorlatával kapcsolatban. A megvizsgált adatokból egyértelműen meg tudom állapítani, hogy a TM igenis meg tud jelenni a magyar közigazgatási rendszerben annak ellenére, hogy a hazai adminisztratív kultúrától ez a közpolitikai eszköz alapvetően idegen. Ez azért is figyelemre méltó, mert az NPM a 2010-ben hivatalba lépett magyar kormány számára ideológiailag is elfogadhatatlan, mégis, részben az NWS, részben pedig a „józan paraszti ész” következtében bizonyos hatékonyságnövelő NPM elemek, így a TM is megjelenik a hivatalos kormányzati dokumentumokban és stratégiákban is, miközben a racionális, optimalizáló döntéshozatal és szervezeti tanulás valójában a szervezeti igényeknek megfelelően, felsőbb utasítás nélkül is a már létező hazai és külföldi jó gyakorlatok átvételére készteti a közpolitika-alkotókat és a közmenedzsereket is. Érdekes ellentmondás, hogy a politikai kormányzás és az adatokra alapuló döntéshozatal elméleti és kormányzati kommunikációs szinten nem fér meg egymással, és a kormányzati teljesítmény mérhetőségéről itthon is nagy viták zajlottak, azonban a mérés fontosságát végül a kormányzat hivatalos szakértői is elfogadták, és ráépítették a Jó Állam Mutatók rendszerét, amivel pont azt a kormányzati teljesítményt akarják megmérni, ami a kormánypárt ideológusai szerint nem is mérhető. A transzfer-irodalom egyik alapvetése, hogy a több transzfer jobb közpolitikákhoz vezet, és a transzfer lényege, hogy jobb, működő megoldásokat talál a már létező problémákra. Az általam vizsgált három alesetben a transzfer, és az általa létrejött TM gyakorlatok minden esetben a kormányzati munka hatékonyságának növelését szolgálták. Ugyanakkor az adatokból az olvasható ki, hogy önmagában a transzfer nem volt képes a változás elindítására, és inkább csak facilitáló szerepet játszott a vizsgált esetben. A transzfer orientáló szerepe kétségtelenül fontos, de a saját fejlesztések, a vezetői döntések és elkötelezettség az adatok mellett legalább ennyire meghatározó tényezők. A dolgozatom másik eredménye, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben hazánkban – legalábbis a közpolitikai transzfer esetében – nem a helyénvalóság logikája érvényesül, ami ellentmond a szakirodalomban olvasható tudományos konszenzusnak. A TM bevezetése kapcsán a magyar aktorok egyértelműen racionálisan viselkednek és a döntés (a transzfer végrehajtása) következményeit, a szervezetükre gyakorolt lehetséges pozitív hatásait tartják szem előtt, és nem esnek áldozatul annak az alku-kultúrának (bargaining culture), ami egyébként a magyar közigazgatás sajátja. A TM-et bevezető szervezetek jelentős kulturális törésvonalakon lépnek át, és a politikai vezető réteg aktív támogatásával honosítanak meg egy, a magyar közigazgatási kultúrától alapvetően idegen közmenedzsment-eszközt. Véleményem szerint ez a megállapítás új perspektívákat vethet fel a közigazgatási reformok magyarországi és közép-európai megjelenése kapcsán is. A transzfer szerepe instrumentális, és önmagában nem elég a sikerhez, azonban a megfelelő politikai elhatározás és támogatás estén hatékonyan szolgálhatja a közpolitikai változás sikeres végrehajtását.

show abstract

A magyar törvények és az Európai Unió

Cited by 6 publications

References 13 publications

A Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak Európához való viszonyulása

A Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak Európához való viszonyulása

„Wild Democracy” – The figurative conceptualization of the Parliament in Hungarian editorial cartoons (1989 – 2019)

Teljesítménymenedzsment a magyar közigazgatásban : A közpolitikai transzfer lehetséges hatásai Magyarországon

Contact Info

Product

Resources

About