A magyarországi élelmiszeripar helyzete és jövőképe

A negyedik ipari forradalom hatása az élelmiszeriparra : Perspektívák és gátló tényezők

“…Ezért is volt szükség arra, hogy az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások kidolgozzanak egy olyan, a digitalizáció és az Ipar 4.0 élelmiszeripari alkalmazására vonatkozó ágazati stratégiát, amely az élelmiszer-feldolgozás anyagáramlási folyamatainak és a munkaerő ehhez kapcsolódó felhasználásának optimalizálását helyezi a középpontba. Ennek eredményeképpen született meg 2015-ban az Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégia (ÉFS), amely a kormány részéről egyfajta iránymutatásként funkcionál az élelmiszeripar fejlesztése érdekében [24,25].…”

A magyarországi agrár- és élelmiszerexportra ható tényezők vizsgálata

“…• Jelen anyagunkban e felvázolt bonyolult összefüggésrendszerből a külső, exogén tényezők hatásait vizsgáljuk. A belső tényezőket, azaz a magyarországi élelmiszer-gazdaság termelését befolyásoló hatásokat már számos, intézetünkben készült anyagban elemeztük (Kapronczai, 2002, Potori, 2004, Popp et al, 2004, Kapronczai et al, 2005, Udovecz et al, 2008, Aliczki et al, 2009, Kapronczai, 2010, Potori et al, 2012, Varga et al, 2013, Potori et al, 2016, Kürthy et al, 2016, Biró, 2017, ezért ezekre a tényezőkre részletesebben nem térünk ki jelen kiadványunkban.…”

“…Magyarország külkereskedelmi lehetőség foka mutatójának összesített értéke 88, a térségbeli országok közül csak Hongkong (90), Makaó (90) és Szingapúr (90) értéke kedvezőbb ennél. Három további ország, Tajvan (86,4), Japán (82,6) A Távol-Kelet mind az EU, mind Magyarország számára jelentős, folyamatosan növekvő célpiacnak számít. A térség legfőbb vonzereje, hogy -leginkább Kína hatására -hatalmas népességgel rendelkezik, az összlakosság meghaladja a 2 milliárd főt.…”

“…The endogenous factors which influence the Hungarian agri-food exports have been analysed in our previous research. Kürthy et al (2016) for example showed that the lag of the Hungarian food industry's exports was caused by the low productivity and competitiveness of the sector. Owing to the missed technological development, the competitiveness of the cheaper bulk products is low, while the branded, quality products can be marketed only with difficulty in foreign countries due to weak the innovation capabilities of the Hungarian food processors, besides their inadequate market research and marketing activity.…”

“…Ennek eredményeképpen egyes ágazatok -főleg a GOFRnövények (gabona, olaj-, fehérje-és rostnövények) termelése, a kérődző állatok tartása előnyösebb, míg más ágazatok hátrányosabb helyzetbe kerültek (Potori és Udovecz, 2004; Potori, 2004; Nyárs et al, 2004; Udovecz et al, 2008; Popp ésPotori, 2009), bár később a nemzeti támogatásokon és a vidékfejlesztési programokon keresztül ezt a hazai agrárpolitika megpróbálta kompenzálni. Az élelmiszeripar direkt, árszabályozó, jövedelempótló támogatásának lehetősége megszűnt, ugyanakkor Magyarország nem használta ki eléggé a csatlakozás előtti időszakot arra, hogy modernizálja, fejlessze a feldolgozóüzemeket, így a csatlakozás egyfajta sokként érte az élelmiszergyártók nagy részét, az alkalmazkodás hosszabb időt vett igénybe és nem minden szakágazat esetében volt sikeres(Juhász et al, 2005, Kapronczai et al, 2009Kürthy et al, 2016).A magyarországi agrár-és élelmiszerexportban hagyományosan jelentős szerepe volt és van a húsféléknek, gabonaféléknek, olajnövényeknek, ezen árucsoportok mind 1995-ben, mind 2015-ben a legjelentősebbek közé tartoztak a kivitel áruszerkezetében. Ennek ellenére a kivitel általános növekedése mellett az egyes árucsoportok egymáshoz viszonyított jelentőségében hangsúlyeltolódásnak lehettünk tanúi a vizsgált időszakban.…”