A megosztáson alapuló gazdaság környezeti és társadalmi hatásai

Abstract

A megosztáson alapuló, az ún. sharing economy keretein belül működő vállalkozások gyors térnyerése egyre inkább szembetűnő, és a tudományos élet figyelmét is felkeltette. Az üzleti tevékenység ezen új formáját számos szempontból lehet és érdemes is vizsgálni: gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait, jogi aspektusait, a működéssel kapcsolatos etikai kérdéseket. Ezen szempontok együttes vizsgálatával talán megválaszolható az a kérdés is, hogy vajon a sharing economy vállalkozásai mennyire segítik elő a fenntartható fejlődés megvalósítását. Jelen cikkben a sharing economy által a fenntartható fejlődés szempontjából felvetett kérdéseket mutatjuk be a témával kapcsolatos egyre kiterjedtebb szakirodalom alapján, leginkább a környezeti és társadalmi hatásokat a középpontba helyezve. E vállalatok hatásainak vizsgálata nemcsak egyre nagyobb méretük miatt elengedhetetlen, hanem azért is, mert megjelenésükkel alapvetően változnak meg a vállalati folyamatokon kívül a fogyasztói magatartás legfontosabb megnyilvánulásai is. A piacon megjelent egyre több, a sharing economy területén működő vállalkozás gyakran hivatkozik a társadalomra és a természetes környezetre kifejtett pozitív hatásokra, azonban nehéz átfogó képet alkotni ezekről a konkrét megvalósítási módonként is igen eltérő hatásokról. ABSTRACTThe rapid growth of companies operating in the 'sharing economy' has become increasingly prominent and has attracted the attention of the scientific community. This new form of business activity can and should be considered from many different aspects: economic, environmental and social impacts, legal and ethical issues should be taken into account to be able to answer the question whether sharing economy businesses can contribute to the implementation of sustainable development. In this article, we present the issues raised by the sharing econ-

Solidarity with Displaced People from Ukraine in Hungary: Attitudes and Practices

“…In the spring and summer of 2022, displaced people from Ukraine arrived at the ruins of refugee and immigration assistance infrastructure in Hungary. In congruence with its militant anti-immigrant discourses pursued since 2015, the government has deconstructed the institutional system of asylum: it has closed down almost all refugee accommodation facilities, ended almost all types of integration assistance and care services, and made the legal-administrative procedure for claiming asylum almost entirely inaccessible to applicants (Soltész & Vadai, 2022;Kováts & Soltész, 2022;Szabó, 2020;Tóth, 2022). After February 24, 2022, although the legal framework of granting temporary protection status was quickly established and some financial resources were mobilised, rebuilding the refugee assistance apparatus was slow.…”

A nagyvárosi személyszállítás innovatív megoldásainak vizsgálata a megosztott e-taxi szolgáltatások példáján keresztül

“…Ezeket az eszközöket mid-grained jószágoknak hívjuk. Az erőforrás felhasználása történhet pénzügyi ellenszolgáltatással vagy teljesen ingyen is akár, azonban a gyors terjedése következtében az ingyenes szolgáltatások kezdenek kiszorulni, amiket felváltanak a fizetősök (Soltész -Zilahy, 2019). Ezt alátámasztva, Munos és Cohen kutatása szerint a jelenleg működő megosztáson alapuló szolgáltatók legtöbbje mögött már népszerű befektetők állnak, aminek eredményeként ezen üzleti modellek még inkább eltolódnak a profitszerzés irányába (Munos -Cohen, 2017).…”

“…4 Az e-carsharing növekvő tendenciáját a GreenGo növekedésével szemléltetjük, hiszen az elmúlt 4-5 év alatt megtöbbszöröződött az elektromos flottájuk. A technológiai fejlődés és technológiaváltás során gyakran találkozhatunk ilyen problémákkal, amikor a fogyasztói magatartás megakadályozza a kívánt eredmény elérését (Soltész -Zilahy, 2019). Ebben az esetben a személyautózás túlhasználata jelenti a legjelentősebb visszapattanó hatást, eltekintve attól, hogy megosztott elektromos meghajtású járművekről beszélünk.…”

Helyzetkép a magyarországi közösségi gazdaság kulcsszereplőiről : A koronavírus válság „vesztesei" és „nyertesei” egy speciális munkaerőpiaci szegmensben

“…Simonovits Bori -Surányi Ráchel -Csajbók-Veres Krisztina Helyzetkép a magyarországi közösségi gazdaság kulcsszereplőiről A koronavírus válság "vesztesei" és "nyertesei" egy speciális munkaerőpiaci szegmensben Bevezetés Kutatásunk eredeti célja a világszerte egyre népszerűbb megosztáson alapuló vagy más néven közösségi gazdaság (angolul sharing economy) magyarországi elterjedtségének, megjelenési formáinak és főbb hazai jellegzetességeinek vizsgálata volt. Annak, hogy egy feltérképező jellegű kutatást terveztünk, az volt az oka, hogy a kutatás indulásakor, 2019-ben Magyarországon relatíve kevés tudományos igényű írás (Buda et al 2019, Dudás-Boros 2019, Dén-Nagy-Király 2014, Smith et al 2018, Soltész-Zilahy 2019, Simonovits et al 2018) jelent meg a témában.…”

“…Sharing Economy Szövetség 3 ), illetve hogy a magyar nyelven megjelent publikációk és írások is gyakran ötvözik a magyar és angol nyelvű kifejezések használatát (pl. Dudás-Boros 2019, Görög 2017, Soltész-Zilahy 2019, Szűts-Yoo 2020 A téma magyarországi relevanciája megkérdőjelezhetetlen, akár a fővárosban (és egyéb nagyvárosokban) gomba módra szaporodó Airbnb bérleményekre, akár a 2016 júliusában betiltott -nemzetközileg temérdek vitás jogi ügyet kiváltó -Uber esetére gondolunk, melynek Budapesten 2016 nyarára 1200 sofőrje és 160 000 utasa volt (Index, 2016). Az alapvetően profitorientált logika szerint működő platformoktól (pl.…”