A piramis csúcsa? Esettanulmányokra épülő oktatás és a nemzetközi versenyek

Abstract

Az esettanulmányokra építő oktatás a vezetői legjobb gyakorlatok átadásaként került be a legelső gazdálkodástani oktatási és vezetőképzési programokba az Egyesült Államokban, és erre az oktatási gyakorlatra épülő módszer ma már a világ számos egyetemén elterjedt. A módszer egyik fő előnye, hogy egyszerre fejleszti a hallgatók ismereteinek alkalmazását, problémamegoldó készségeit és segíti a gyakorlati, vállalati kontextus érzékelését, míg a nemzetközi esetversenyek a hallgatói teljesítmények és végső soron az a mögött álló oktatás színvonalának összehasonlítására is szolgálnak. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) már az 1990-es évek elejétől az amerikai gyakorlat alapján adoptálta az esettanulmányokra épülő oktatást, és bekapcsolódott a nemzetközi esetversenyekbe. A szerzők cikkükben az esettanulmány-alapú oktatás sajátosságairól, az alapszakokhoz kapcsolódó rendszerről és a nemzetközi esetversenyekről adnak áttekintést. Céljuk az, hogy elősegítsék a további kutatásokat és az oktatásfejlesztést.

21. századi készségek fejlesztése oktatás esettanulmányokkal

“…https://doi.org/10.48040/PL.2022.2.14 A munka világában nem az osztályteremre leegyszerűsített, egy tudományterületet érintő problémák a jellemzőek, hanem a komplex, több területen átívelő, sokszor információhiányos problémák megoldása fordul elő nagyobb számban. Az esettanulmányokra épülő oktatási módszer az ilyen típusú, iskolában nem tanított, széleskörű ismereteket igénylő, nehezen körülhatárolható problémák megoldásának gyakoroltatása céljából az Egyesült Államokból terjedt el (Ábrahám et al;Garvin, 2003). A problémamegoldási készségek fontosságát a munkaerőpiac kihívásainak történő megfelelés érdekében számos tanulmány megerősíti (Ábrahám et al;Dörner-Funke, 2017;World Economic Forum, 2020).…”

“…Az esettanulmányokra épülő oktatási módszer az ilyen típusú, iskolában nem tanított, széleskörű ismereteket igénylő, nehezen körülhatárolható problémák megoldásának gyakoroltatása céljából az Egyesült Államokból terjedt el (Ábrahám et al;Garvin, 2003). A problémamegoldási készségek fontosságát a munkaerőpiac kihívásainak történő megfelelés érdekében számos tanulmány megerősíti (Ábrahám et al;Dörner-Funke, 2017;World Economic Forum, 2020). Annak érdekében, hogy a munka világára gyakorlati készségekkel vértezzük fel hallgatóinkat, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karán első alkalommal hirdettünk Problémamegoldási készségfejlesztés kurzust angol nyelven alapképzéses hallgatóknak.…”

“…Az utóbbi szemponthoz szorosan kapcsolódik az eset strukturáltsági foka. Több tanulmány (Ábrahám et al, 2021;Dörner-Funke, 2017) jelzi, hogy az esetmegoldások során rosszul definiált problémákat kell megoldani. Az ilyen nem algoritmizálható, rosszul strukturált esetek megoldásához elengedhetetlen a probléma jól vagy legalább jobban strukturálttá tétele.…”

“…Az oktató tanórai szerepe az előadástól, a kérdezőn át a passzív megfigyelőig terjedhet az eset nehézségétől függően. A legáltalánosabb szerep a kérdező, összegző motivátor és az irányító, aki az idő mérésén túl kérdésekkel is irányítja a megbeszélést (Ábrahám et al, 2021;Garvin, 2003). A tanárok sokszor együttműködnek az esetek kidolgozásában és az órai feldolgozás menetének megvitatásában, bizonyos esetekben még a tanulói észrevételek legoptimálisabb táblai vizuális megjelenítését is rögzítik (Garvin, 2003).…”

“…A tanuló szerepe az esetfeldolgozás során abban tér el a hagyományos oktatásban betöltött szerepétől, hogy középpontjában az egymástól való tanulás áll és aktív részvételt feltételez (Ábrahám et al, 2021;Kunselman-Johnson, 2004). Az esettel a tanulók már a tanóra előtt megismerkednek és felkészülnek annak megvitatására.…”