A survey and evaluation of mobile apps in science centers and museums

Barbosa, Maycon Gomes; Saboya, Luiz Antonio de; Bevilaqua, Diego Vaz

doi:10.22323/2.20050201

Cited by 3 publications

(3 citation statements)

References 5 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The applications were evaluated through the following criteria by two independent experts: interactivity, technical standard, authenticity, communicative values, and visitor experience. Criteria were selected through a survey of literature assessing current multimedia applications in museums [Carreras & Rius, 2011;Damala, Ruthven & Hornecker, 2019;Barbosa et al, 2021;Morais et al, 2022] and the analysis of prize-winning digital explaining tools [AVICOM, n.d.; HiM, n.d.]. The interactivity criterion involved functions that help establish a human-machine relationship.…”

Section: Methodsmentioning

confidence: 99%

Contemporary multimedia applications in the cultural communication discourse of the museum

Kuttner¹,

Kárpáti²

2023

JCOM

View full text Add to dashboard Cite

AR/VR applications are gaining prominence in exhibition communication. In this field research project, we developed an assessment model to identify major AV/VR application types and their functions. We then used this model to describe 32 contemporary multimedia exhibition applications in 12 countries. During our visits to the exhibitions, we assumed the perspective of the non-specialist visitor to better identify communicative effects of AR/VR applications and compare them with traditional guides developed for similar exhibitions. Our results show that these innovative sources of information may significantly contribute to visitor enjoyment as well as knowledge gain and retention

show abstract

Section: Methodsmentioning

confidence: 99%

Contemporary multimedia applications in the cultural communication discourse of the museum

Kuttner¹,

Kárpáti²

2023

JCOM

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A major criticism of MCDM is that different methods lead to different taxonomies when applied to the same problem [15,17,18]. For this purpose, lately, different comparative analyses of MCDM methods have been implemented in different domains [15,[19][20][21][22][23][24][25][26][27][28][29].…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Application of Multi-Criteria Decision-Making Models for the Evaluation Cultural Websites: A Framework for Comparative Analysis

Kabassi¹

2021

Information

View full text Add to dashboard Cite

Websites in the post COVID-19 era play a very important role as the Internet gains more visitors. A website may significantly contribute to the electronic presence of a cultural organization, such as a museum, but its success should be confirmed by an evaluation experiment. Taking into account the importance of such an experiment, we present in this paper DEWESA, a generalized framework that uses and compares multi-criteria decision-making models for the evaluation of cultural websites. DEWESA presents in detail the steps that have to be followed for applying and comparing multi-criteria decision-making models for cultural websites’ evaluation. The framework is implemented in the current paper for the evaluation of museum websites. In the particular case study, five different models are implemented (SAW, WPM, TOPSIS, VIKOR, and PROMETHEE II) and compared. The comparative analysis is completed by a sensitivity analysis, in which the five multi-criteria decision-making models are compared concerning their robustness.

show abstract

“…Az alkalmazásokat két független szakértő a következő szempontok szerint értékelte: interaktivitás, technikai színvonal, hitelesség, kommunikatív értékek és látogatói élmény. A kritériumokat a múzeumok jelenlegi multimédiás alkalmazásait értékelő szakirodalmi felmérés (Carreras & Rius, 2011;Damala, Ruthven és Hornecker, 2019;Barbosa et al, 2021;Morais et al, 2022) és a díjnyertes digitális magyarázó eszközök elemzése (AVICOM, n.d.; HiM, n.d.) révén választották ki.…”

Section: Módszertanunclassified

AR/VR technológiák vizsgálata a kiállítási kommunikációban

Kuttner

View full text Add to dashboard Cite

A doktori kutatásom első fázisa a különböző kiállítási helyszíneken zajló megfigyelésekre és az ott bemutatásra került virtuális technológiák értékelésére épült. Ezen tapasztalatok alapján került sor a második fázisban a vizuális keretezés módszertanára épülő értékelési rendszer kidolgozására, amely alkalmazhatóságát a kutatás harmadik fázisában iskolai vizsgálatok segítéségével bizonyítottam. Lazzeretti (2016) független, de részben egymást átfedő diskurzusokat azonosított a múzeumi kommunikációban: tudományos-művészeti, média és a promóciós diskurzus. Ezen felosztását egy oktatási-kulturális diskurzus egészítheti ki, beleértve az online vagy személyes jelenléten alapuló kommunikációt a múzeumok és a látogatók között. Hooper-Greenhill (2000), Lazzeretti (2016) és Nielsen (2017) múzeumi környezetben zajló vizsgálatai alapján feltárt kommunikációelméleti megközelítések gyakorlatban történő alkalmazhatóságát vizsgáltam a különféle diskurzusokban. A szakirodalmi vizsgálódás és azon gyakorlati tapasztalatok alapján, arra a következtetésre jutottam, hogy a kortárs múzeum kommunikációjának leírására leginkább annak rituális modellje alkalmas. Kezdeti feltételezésem szerint a kortárs multimédia-technológia a kiállítási kommunikáció valamennyi diskurzusában jól használható, és segítheti a kommunikációs folyamatokat illetve az intézményi kommunikációs célok elérését. Ezt a feltételezést 12 különböző ország, 17 kulturális intézményében zajló helyszíni vizsgálat során értékelt 32 kortárs multimédiás kiállítási alkalmazás elemzése is megerősítette, a vizsgálat korpuszának segítségével pedig gyakorlati példákkal is alátámasztható. A helyszíni vizsgálataim során hat területet azonosítottam, amelyben az AR/VR technológiák használata különösen hatékony lehet a kiállítási kommunikáció gyakorlatában: a kiállítási tárlatvezetés (1), komplex tudományos összefüggések bemutatása (2), művészeti oktatás (3), bevonódás fokozása (4), társadalmi kérdések iránti érzékenyítés (5) és pozitív érzelmek keltése a tudományok iránt (6). A feltárt hat alkalmazási terület közül a tárlatvezetés területén folytattam vizsgálatokat, összesen 141 fő bevonásával. A többi terület átfogó vizsgálata sajnálatos módon túlmutatott a doktori kutatás időbeli keretein, de a meglévő eredmények alapján feltételezem, hogy a vizsgálati módszer alkalmas lehet ezeken belül is a technológiát használó kiállítási kommunikációs eszközök, vagy akár az egész kiállítás kommunikáció-szempontú kvalitatív összehasonlítására és elemzésére egyaránt.

show abstract

A survey and evaluation of mobile apps in science centers and museums

Cited by 3 publications

References 5 publications

Contemporary multimedia applications in the cultural communication discourse of the museum

Contemporary multimedia applications in the cultural communication discourse of the museum

Application of Multi-Criteria Decision-Making Models for the Evaluation Cultural Websites: A Framework for Comparative Analysis

AR/VR technológiák vizsgálata a kiállítási kommunikációban

Contact Info

Product

Resources

About