A szabadidő-felhasználás és az önkéntesség kapcsolatának vizsgálata a magyarországi fiatalok körében

Abstract

A nemzetközi szakirodalom a szabadidőeltöltés és az önkéntesség összekapcsolása során leginkább elméleti és definíciós problémákat tár fel, de nem vizsgálja a fiatalok szabadidőeltöltési típusainak összefüggéseit az önkéntesség esélyével. Alapvetésünk, hogy az önkéntesség és a szabadidő az életmód összekapcsolódó szeletei, még ha ennek irányáról a kutatói vélemények el is térnek. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja, milyen tényezők alakítják a fiatalok önkéntességét, és ebben a rendszerben a szabadidőeltöltésnek mi a szerepe. Tanulmányunkban az önkéntesség esélyére ható tényezőket tárjuk fel a magyarországi fiatalok körében, különös tekintettel a szabadidőeltöltési formák hatására. Empirikus elemzésünk alapja a Magyar Ifjúság Kutatás 2020, mely a 15-29 éves korcsoportot reprezentálja egy 2000 fős valószínűségi mintán. Elsőként feltáró faktorelemzéssel szabadidőeltöltési típusokat határoltunk körül, majd az önkéntesség esélyét magyarázó regressziós modellünkbe a szakirodalomban előforduló standard magyarázó tényezők mellé beemeltük a kapott szabadidős faktorokat. A "kulturális mindenevők" elméletével összhangban eredményeink szerint két "mindenevő" faktor azonosítható, amelynek hangsúlyai vagy a magaskultúrára, vagy a rekreációra helyeződnek, ám végletesen nem választják el a két dimenziót. Regressziós modellünk szerint nagyobb az önkéntesség esélye, ha a fiatal rendelkezik saját megtakarítással, ha az apa alap- vagy középfokú végzettségű, ha nő, illetve akkor, ha a "szórakozásorientált mindenevő" faktor magasabb értéket kap. Ez azt mutatja, hogy az önkéntesség és a szabadidőeltöltés nem egyértelműen komplementer jelenségek, illetve annak oka, hogy az önkéntesség esélyét éppen a rekreációs faktor növeli, az lehet, hogy napjaink fiataljainak önkéntes tevékenységét és a szórakozásorientált szabadidőeltöltést is elsősorban a társas-közösségi jelleg motiválja és jellemzi. Elemzésünk tanulsága, hogy a fiatal kohorszot megcélzó, önkéntességet elősegítő programok megtervezésekor a közösségi és rekreációs elemek kiemelkedően fontosak lehetnek.

Magyarországi fiatalok fizetett és önkéntes munkavállalása a kulturális, az anyagi és a kapcsolati tőkéjük tükrében

“…8 Logisztikus regressziós exp (B) értékek, * ha p<0,1, Nagelkerke R-négyzet=0,068 9 Ugyanebben az adatbázisban, de más magyarázó változók bevonásával az önkéntesség esélyét növelte, ha a megkérdezett nő, ha az apa nem diplomás, illetve, ha a fiatalnak van saját megtakarítása(Bocsi et al 2023). …”

Aktív önkéntesek a felvidéki, az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai 15-29 éves magyar fiatalok körében, 2020-ban

“…12 A jelenleg is tanulók körében pedig a szakmunkásképzőt és szakközépiskolát végzők körében kevésbé, a felsőoktatásban tanulók körében pedig inkább jellemző az aktív önkéntesség. Továbbá, az aktív önkéntesség gyakoribb azok körében, akiknek még nincs gyermeke, mivel a saját gyermekük nevelése mellett a fiatalok már vélhetően kevésbé tudnak időt szakítani az önkéntes tevékenységre.A társadalmi státusz különböző mutatóinak -szülők végzettsége, válaszadó végzettsége és anyagi helyzete -hatása egyértelműen érvényesült, összhangban azzal, amit a nemzetközi és hazai szakirodalom is állít(Hustinx 2001;Bocsi et al 2023). A társadalmi státus hatása egyrészt 11 Régiónként kb.…”