A szemkamerás kutatás módszertani lehetőségei

Abstract

A marketingkutatás folyamatos fejlődése mellett azt látjuk, hogy a neuromarketing módszertani lehetőségei korlátozottan tudnak megjelenni mind a tudományos kutatásokban, mind pedig a piaci gyakorlatban. Bár a tudástermelés folyamatos, mégsem tűnik egyértelműen tisztázottnak, mely kutatási problémák esetében kívánatos, ajánlott vagy éppen kérdéses az eszköz használata. A nemzetközi és hazai forrásokra támaszkodó szisztematikus irodalmi áttekintés célja a szemkamerás módszertannal (eye tracking) kapcsolatos jelenlegi ismereteink összegyűjtése és rendszerezése a marketing és az ehhez szorosan kapcsolódó tudományterületeken megjelent publikációk feldolgozása révén. Az eszköz felhasználásának lehetőségeire fókuszálva a kiválasztott tudományterületeken 2015 óta megjelent publikációk előre meghatározott szempontrendszer szerint kerülnek elemzésre, és az így ismeretek szintetizálása mentén foglalom össze az eszköz felhasználási lehetőségeit.

The neuromarketing potential of the food industry: a systematic literature review

“…Általa látványos hőtérképeket, vizualizált eredményeket kaphatunk, továbbá a szemkamera szoftverének segítségével mélyre ható, számszerű adathalmazt is kiértékelhetünk. Általa optimalizálni lehet a csomagolásokat, a polcképeket vagy a honlapok felépítését is (Horváth -Molnár, 2020;Lázár, 2020). A tanulmány fő célja az volt, hogy szisztematikus irodalmi áttekintéssel összegzést nyújtson a neuromarketing kutatásokban alkalmazott eszközökről és módszerekről Magyarországon.…”

“…A szisztematikus irodalmi áttekintés folyamatát a Moher et al (2009) által kidolgozott PRISMA (Preferred Reporting Items for Systematic reviews and Meta-Analyses) modell alapján építettük fel. Legfőbb előnye, hogy az irodalmi adatbázisba történő beválogatás objektív és torzításmentes módon történik, ezzel lehetővé téve az aktuális kutatás témájában íródott publikációk gyűjtését, értékelését és szintetizálását (Kamarási -Mogyorósy, 2015;Lázár, 2020). Az irodalmi források keresésének és értékelésének folyamatát az 1. ábra szemlélteti.…”