A városokra alapozott területpolitika koncepcionális megalapozása

Abstract

E tanulmányban előzetesen tisztázni kívánom, hogy melyek lehetnek a megújított (valójában „retro") területpolitika régen tudott, de átmenetileg háttérbe szorult alapjai. Miként lehet integrálni a város–falu kategóriákat, és a városokra koncentrált fejlesztéspolitikának melyek a regionális gazdaságtani alapjai. Ezt követően áttekintem az EU területpolitikájának témánkat érintő hangsúlyváltozásait. A magyar előtörténet tárgyalásával azt kívánom bemutatni, hogy a mai megválaszolandó kérdések nem Új keletűek, történelmi adósságokra kell 21. századi válaszokat adni. A „retro" területfejlesztési politika újdonsága, hogy középpontjában a városrégiókra alapozott, policentrikus fejlesztés áll, amely újszer űen integrálja a vidéket, ezáltal feloldja a korábbi város–falu dichotómiát. A koncentrált decentralizációt az elérhetőség (a hozzáférhetőség) javítása kell hogy kísérje.

A Modern városok program jelentősége a hazai városfejlődésben

“…A hazai térségszervezés szempontjából fontos megállapítás, hogy a város-falu viszonyrendszer több szempontból is eltér a korábban megszokottól: a falvak napjainkban inkább a városokhoz integrálódott vidéki településként jellemezhetők, melyek közvetlenül hozzájárulnak az egész várostérség fejlődéséhez. Az erős városok pedig egyre inkább meghatározzák vidéki környezetüket (Faragó 2006). Ez a jelenség a megyei jogú városaink jelentős részében megfigyelhető.…”

Modern városok programja: új fejezet a magyar várospolitikában

“…A hazai várospolitika az elmúlt három évtizedben sokat változott (Faragó 2006;Rechnitzer, Páthy, Berkes 2014) (OTK 2005, 4.). Ezeket a fejlesztési pólusokat és alközpontokat nevesíti is az OTK, nem meglepő módon a megyei jogú városokat sorolja fel (Érd kivételével, amely az OTK előkészítése során még nem volt megyei jogú város).…”

Kritikus tömeg alatt: a fejlesztési együttműködés lehetőségei a kisebb nagyvárosokban

“…Az előnyök kiterjedése azonban nem korlátlan: csak egy adott területi körön belül, a gazdasági koncentrációk környezetében érhetők el; a szállítási és kommunikációs költségek olyan szakadékokat hoznak létre, amelyek a távolság függvé-nyében behatárolják a termelési tényezők megszerzésében élvezett előnyöket (Gordon, McCann 2000). A kiterjedési terület a marshalli értelmezésben a napi ingázási körzet, a christalleri központi helyek elméletében az ellátási funkciók-tól függő hierarchikus egység, a növekedési pólusok hagyományos elméletében az iparági vertikum (Egyed 2009), a területi klaszterek fejlesztésében pedig az iparági körzet (Faragó 2006;Harrison 1992;Markusen 1996). Az agglomerálódás behatárolt terének kialakulásával egyensúlyi rendszer alakul ki: a versenyképes gazdaság koncentrált és specializált, városokba települt gócai, valamint a kö-zöttük húzódó, kevésbé koncentrált és másféle karakterű tér kettősségével.…”