Empirikus vizsgálatom célja, hogy meghatározza a zene fontosságát és presztízsét a tanulók életében, valamint feltárja a diákok ének-zenéhez fűződő negatív hozzáállásának okait (Pintér, 2018, 2020; Pintér & Csíkos, 2020). Ezenkívül ez a tanulmány lehetőséget kínál arra, hogy megvizsgálja és megértse a diákok attitűdjeiben és nézeteiben bekövetkező változásokat az általános iskolából a középiskolába való átmenet folyamán a zene és nem zenetagozatos osztályokban (Pintér, 2021). A zene társadalmi megítélését 11 megyei jogú városban működő iskola, zenetagozatos és nem zenetagozatos osztályokba járó általános iskolás tanulói és gimnazistái (N=1550), valamint szülei (N=1550), illetve az ének-zene tantárgyat tanító tanárok (N=15) körében vizsgáltam. A vizsgálat a tanulók és szüleik körében kérdőíves kikérdezés, míg a tanárok körében interjú-módszer segítségével történt. Az eredmények azt mutatták, hogy a zene meghatározó szerepet tölt be a diákok életében. Azonban az eredményekből kirajzolódott, hogy a tanulók énekórákhoz fűződő attitűdjét számos tényező befolyásolja, melyek között kulcsfontosságú szerepet játszik a tanulók énekléshez és énektanárukhoz fűződő attitűdje, valamint a zenetanulás fontosságáról és hasznosságáról alkotott nézetei. A megkérdezett tanulók elsősorban a hangulatszabályozás és a szociális interakciók kapcsán hallgattak zenét szabadidejükben, ugyanakkor némely diák körében a zene (különösen a popzene) háttérzeneként történő hallgatása is jellemző volt. Az eredmények rávilágítottak arra is, hogy a zenetagozatos osztályokba járó tanulók szignifikánsan jobban kedvelték a zenét az iskolán belül és kívül, mint a nem zenetagozatos társaik. Ugyanakkor mindkét tagozaton felfedeztünk az énekórákhoz fűződő negatív attitűdöket, különösen a 6. és 10. évfolyamokon. A nem zenetagozatos tanulók magasabb arányban kifogásolták a népzenei és klasszikus zenei szemelvények és a szolmizáció tanulását, mint a zenetagozatos tanulók. Ugyanakkor a tanulók többsége fokozott érdeklődést tanúsított a könnyűzene iránt mindkét tagozaton. Az eredmények azt mutatták, hogy a tanulók elsősorban a hangulatszabályozás céljából hallgattak (könnyű)zenét szabadidejükben, amely részben magyarázatot ad a diákok ének-zeneórai tevékenységekhez fűződő elvárásaival kapcsolatban.