Az örök falu – hanyatlás és fentmaradás. A községi népesség számának a változása

Abstract

A tanulmány célja a községi népességszám változásának elemzése a rendszerváltozástól 2016-ig terjedő időszakban. A kutatás céljának megvalósításához új települési szintű adatbázisba rendeztük a KSH és a TEIR adatait. Az elemzés a községi népesség abszolút számának alakulását, valamint a változatlan közigazgatási besorolású községek adatait is magában foglalja, valamint röviden bemutatja a városi státuszt elnyerő települések népességének változását is. Tanulmányunk a települések, és ezek közül a falvak népességváltozásának hosszú időtartamú trendjeiről szól, és bemutatja az 1995 és 2016 között mindvégig községi státuszú települések vándorlási és demográfiai folyamatait, a népességdinamikai változásokat, a települések fejlettségi dimenzióinak és a népességszám változásának összefüggéseit. A tanulmány alapjául szolgáló elemzések rámutatnak az abszolút községi népességszám nagymértékű csökkenésére, ugyanakkor a községi besorolású települések népességének nagyfokú stabilitására is. Tanulmányunk elemzi a népesség szerinti faluosztályok között végbemenő erőteljes vándorlási folyamatokat, valamint a vándorlás hátterében álló legfontosabb motiváló erőket is. A falvak legnagyobb népességvesztése a 152 várossá nyilvánítás következménye. A folyamatosan községi besorolású falvak népességének a csökkenése csak három százalék körüli, ugyanakkor a „község” kategóriához tartozó települések között jelentős vándorlás történt. A kisfalvak lakossága gyorsuló ütemben csökken, a nagyobb falvakba vándorol, és ez a folyamat mind a nagyobb községek, mind az aprófalvak társadalmának szerkezetét és életesélyeit átalakítja.

A vidékfejlesztés helye és szerepe a fejlesztéspolitikában

“…A több tudományterületet érintő vita részleteire terjedelmi okokból nem térünk ki, csupán jelezzük, hogy a javaslatok főképpen a jelenleg is zajló szuburbanizációs folyamatok, a funkciójában változó tér új szük-ségletei, a településhálózatban betöltött differenciált települési szerepvállalás, az alacsonyabb területi szinten elérhető statisztikai adatok rendelkezésre állása okán sürgetik a vidék fogalmának újragondolását (Csatári és Farkas, 2007Kovács et al, 2015). A fogalom időszerűvé váló újraértelmezésére hívják fel a figyelmet a vidéki területek gazdasági, társadalmi jellemzőivel, valamint a fejlesztési források területi eloszlásával foglalkozó kutatások is, melyek tapasztalatai szerint a vidéki térségek fejlődési lehetőségei között ma már olyannyira elmélyültek a különbségek, hogy azokra a jelenlegi lehatárolási módszertanon alapuló vidékfejlesztés nem tud kellőképpen differenciált megoldásokat kínálni (Kovács, 2013;Koós, 2015;Nemes Nagy, 2017;Farkas és Kovács, 2018;Pálné Kovács, 2021;Balogh és Kovách, 2021;Gerencsér, 2022).…”