„Az vagy, amit megeszel” - a hazai fogyasztók egészséges táplálkozással kapcsolatos percepciói és attitűdjei

Abstract

A z egészséges táplálkozáshoz kapcsolódó fogyasztói magatartás az egyik legkutatottabb téma az élelmiszermarketingen belül, számos vizsgálat folyt a hazai fogyasztók körében is (a teljesség igénye nélkül Lehota, 2001; Agárdi et al., 2017). Tomcsányi (2011) szerint az egészség az életminőség egyik legmeghatározóbb eleme. Ugyanakkor a fogyasztók tényleges magatartása elsősorban akkor válik valóban tudatossá, ha az egészség megromlásának tünetei jelentkeznek. Az egészséget jelentő személyes egészségélmény tartós megélése és fenntartása érdekében folyamatos erőfeszítésekre van szükség, és ehhez sokféle kompetenciával kerülünk kapcsolatba (Lantos, 2018). Az egészségparadoxon szerint egyre többet tudunk arról, hogy mit kellene csinálnunk, de egyre kevésbé vagyunk hajlandók ezt megtenni (Lantos, 2010). A Gfk és a Tárki eredményei szerint a magyar lakosság ötös skálán 3,4es átlaggal értett egyet az "Érdeklődöm az egészség, az egészséges élet iránt" állítással, 3,2-es átlagértéket adott a "Figyelem az általam vásárolt élelmiszerek összetételét és tápértékét", és 3,0 átlagértéket a "Hajlandó vagyok többet fizetni az egészségesnek mondott termékekért" kijelentésre (Bernát, 2012).Tanulmányunkban egy országos felmérés eredményeit mutatjuk be, amelyben kitérünk arra, mennyire fontos a fogyasztóknak az egészséges étkezés, milyen percepcióik vannak ezzel kapcsolatosan, és milyen magatartást követnek. Az elemzés további célja, hogy megvizsgálja, melyek azok a demográfiai csoportok, amelyek között eltérés azonosítható a fenti dimenziók mentén. Szakirodalmi áttekintés Az egészségtudatosság szerepe a táplálkozásbanSzakály (2008) szerint azok a vásárlók, akik egészségtudatosak, egyre jobban figyelnek arra, hogy milyen élelmiszereket fogyasztanak, és milyen funkcionális alkotóelemeket visznek be a szervezetükbe. Egészségük megőrzése érdekében olyan termékeket választanak, melyekkel elkerülhetővé válnak a civilizációs betegségek. További érdekes megállapítása, hogy a magyar fogyasztók (hasonlóan az európaiakhoz) inkább preferálják az élvezeti értékeket a termék egészségességével szemben, és csupán 14 százalékuk vásárolna egy egészségesnek mondott élelmiszert, ha annak íze nem felel meg az elvárásainak.Az egészségparadoxont jól szemléltetik Hofmeister-Tóth kutatási eredményei is (2008), aki kutatásában az egészségnek, mint értéknek a megítélését vizsgálta. Ez az érték fontosságban az első helyen állt, de a megvalósításban a tizennegyedik helyre került.Horváth et al. (2006) szerint az értékrend három szinten jelenik meg a fogyasztó élelmiszer-választási preferenciájában. Az első szinten vannak a fogyasztó általános alapértékei, (pl. biztonság, egészség, felelősség), a második szinten a fogyasztói szokásokat determináló értékrendek (pl. minőségtudatosság, hedonizmus, konzervativizmus, moralizmus) a harmadik szinten pedig a konkrét termékválasztási indítékok (pl. ár, minőség, zsírtartalom, környezetterhelés).Pilgrim (1957) élelmiszer-fogyasztás és fogyasztói magatartás összefüggéseit taglaló modellje a téma egyik első modellje. E modell s...

Engagement and subjective well‐being in alternative food networks: The case of Hungary

“…According to their definition, food well‐being is “a positive psychological, physical, emotional, and social relationship with food at both the individual and societal levels” (Block et al, , p. 6). Food‐related decisions are influenced by multiple factors, as food consumption is linked to functional, symbolic and hedonic goals (Bublitz et al, ; Malota, Bogáromi, & Gyulavári, ). As a result, it is important to consider these influences in their complexity to understand their significance on SWB.…”

Minőségjelzős élelmiszerek helyzete és kilátásai Magyarországon – Az EU biocímke esete

“…A magyar nyelvű szakirodalomban leginkább az egészségtudatos táplálkozással kapcsolatban (pl. : Gál, Soós & Szakály, 2017;Hofer, 2009;Malota, Gyulavári & Bogáromi, 2019), illetve a biocímkék, mint élelmiszer-minőségjelzők marketinglehetőségeihez kötődően (többek között: M. Kiss, Kontor & Kun, 2016;Szabó, 2006) folytak kutatások. Annak érdekében tehát, hogy a magyar fogyasztók és az EU biocímke viszonyát megérthessük, érdemes nemzetközi kontextusba helyezni a témát.…”

A magyar nők csokoládéfogyasztási szokásai és a cukormentes csokoládéval kapcsolatos fogyasztói magatartásuk

“…pl. MALOTA et al, 2019;LENDVAI és TÚRI, 2020) és a nők a cukrot a legfontosabb élelmiszer-összetevőnek vélik az egészségmegőrzés szempontjából (PRADA et al, 2020), ennek megfelelően kevesebb cukrot is fogyasztanak (BARNA és SZAKÁLY, 2016). Emellett több tanulmány szerint gyakrabban vásárolnak és fogyasztanak csokoládét, mint a férfiak (ROZIN et al, 1991;LYBECK et al, 2006;KOZELOVÁ et al, 2014;KARNAI és SZŰCS, 2015).…”