No abstract

A z egészséges táplálkozáshoz kapcsolódó fogyasztói magatartás az egyik legkutatottabb téma az élelmiszermarketingen belül, számos vizsgálat folyt a hazai fogyasztók körében is (a teljesség igénye nélkül Lehota, 2001; Agárdi et al., 2017). Tomcsányi (2011) szerint az egészség az életminőség egyik legmeghatározóbb eleme. Ugyanakkor a fogyasztók tényleges magatartása elsősorban akkor válik valóban tudatossá, ha az egészség megromlásának tünetei jelentkeznek. Az egészséget jelentő személyes egészségélmény tartós megélése és fenntartása érdekében folyamatos erőfeszítésekre van szükség, és ehhez sokféle kompetenciával kerülünk kapcsolatba (Lantos, 2018). Az egészségparadoxon szerint egyre többet tudunk arról, hogy mit kellene csinálnunk, de egyre kevésbé vagyunk hajlandók ezt megtenni (Lantos, 2010). A Gfk és a Tárki eredményei szerint a magyar lakosság ötös skálán 3,4es átlaggal értett egyet az "Érdeklődöm az egészség, az egészséges élet iránt" állítással, 3,2-es átlagértéket adott a "Figyelem az általam vásárolt élelmiszerek összetételét és tápértékét", és 3,0 átlagértéket a "Hajlandó vagyok többet fizetni az egészségesnek mondott termékekért" kijelentésre (Bernát, 2012).Tanulmányunkban egy országos felmérés eredményeit mutatjuk be, amelyben kitérünk arra, mennyire fontos a fogyasztóknak az egészséges étkezés, milyen percepcióik vannak ezzel kapcsolatosan, és milyen magatartást követnek. Az elemzés további célja, hogy megvizsgálja, melyek azok a demográfiai csoportok, amelyek között eltérés azonosítható a fenti dimenziók mentén. Szakirodalmi áttekintés Az egészségtudatosság szerepe a táplálkozásbanSzakály (2008) szerint azok a vásárlók, akik egészségtudatosak, egyre jobban figyelnek arra, hogy milyen élelmiszereket fogyasztanak, és milyen funkcionális alkotóelemeket visznek be a szervezetükbe. Egészségük megőrzése érdekében olyan termékeket választanak, melyekkel elkerülhetővé válnak a civilizációs betegségek. További érdekes megállapítása, hogy a magyar fogyasztók (hasonlóan az európaiakhoz) inkább preferálják az élvezeti értékeket a termék egészségességével szemben, és csupán 14 százalékuk vásárolna egy egészségesnek mondott élelmiszert, ha annak íze nem felel meg az elvárásainak.Az egészségparadoxont jól szemléltetik Hofmeister-Tóth kutatási eredményei is (2008), aki kutatásában az egészségnek, mint értéknek a megítélését vizsgálta. Ez az érték fontosságban az első helyen állt, de a megvalósításban a tizennegyedik helyre került.Horváth et al. (2006) szerint az értékrend három szinten jelenik meg a fogyasztó élelmiszer-választási preferenciájában. Az első szinten vannak a fogyasztó általános alapértékei, (pl. biztonság, egészség, felelősség), a második szinten a fogyasztói szokásokat determináló értékrendek (pl. minőségtudatosság, hedonizmus, konzervativizmus, moralizmus) a harmadik szinten pedig a konkrét termékválasztási indítékok (pl. ár, minőség, zsírtartalom, környezetterhelés).Pilgrim (1957) élelmiszer-fogyasztás és fogyasztói magatartás összefüggéseit taglaló modellje a téma egyik első modellje. E modell s...

A doktori értekezés a társadalmi tőke és a kulturális tőke akkulturációra, illetve a fogyasztói akkulturációra gyakorolt hatását vizsgálja. A kutatási kérdéshez illeszkedve a szakirodalmi fejezetben a szerző a kultúra témakörét járja körbe, fókuszálva a kulturális környezet váltását követő kulturális sokk témájára, illetve az egyes adaptációs eljárásokra, azok fogyasztásra gyakorolt hatásaira. A szakirodalmi áttekintés továbbá kitér Bourdieu tőke elméletére, illetve az elmélet későbbi tudományos felhasználásaira egyaránt. A szakirodalmi áttekintés helyi adaptálása érdekében a szerző alapozó kutatást végzett két adatfelvételi hullám keretében. Az alapozó kutatásoknál kvalitatív módszert – egyéni interjúk – választott a kutató, melyet indokolt egyfelől a nemzetközi gyakorlat, másfelől a kutatási kérdés kvalitatív jellege. Az alapozó kutatások alkalmával meg kellett ismerni a helyi sajátosságokat, melyek nyitott kérdésként jelentek meg. Az első eredmények alapján a szerző az élelmiszerfogyasztásra szűkítette a vizsgált fogyasztási szokásokat. Továbbá a megalapozó kutatások eredményei mutattak rá a tőketípusok megjelenésére a fogyasztói akkulturáció téma megismerésénél. Az értekezés fő primer kutatása egy hibrid kvantitatív kutatás volt, mely részben online megkérdezésen alapult, részben kérdezőbiztos általi megkérdezésen. A kutatás célcsoportjába a Magyarországon élő kínai személyek tartoztak. A kérdőívben a tőke típusokon túl megjelent, a nyelvi akkulturáció, az egyes nemzetekhez tartozó tudás és büszkeség akkulturáció, illetve a nemzetekhez tartozó fogyasztói akkulturáció, mint mérőeszköz. Az elemzésnél az egyes fogalmakhoz tartozó állításokból faktorelemzéssel képzett változók készültek, majd a képzett változókat együttesen egy PLS-SEM modellben elemezte a szerző. A dolgozat legfontosabb tudományos eredményei a következők voltak: • A kutatás módszertanában is újdonságokat tartalmazott, ami a társadalmi tőke mérésénél jelent meg. A társadalmi tőkét nem egy változóként ragadta meg a szerző, hanem külön mérte a születési kultúrához (jelen esetben kínai) kapcsolódó társadalmi tőkét és a befogadó kultúrához (jelen esetben magyar) tartozó társadalmi tőkét. • A nemzetekhez kapcsolódó társadalmi tőkék akkulturációra gyakorolt hatását bizonyította elemzésében a szerző. Eredménye alapján elmondható, hogy a kínai társadalmi tőke emelkedésével csökken az ismeret és büszkeség akkulturációs faktorok értéke, vagyis a magasabb kínai társadalmi tőkével rendelkezőknek jellemzően magasabb az ismereti szintje mind a magyar, mind a kínai kultúra területén, illetve büszkébbek a kínai kultúrára, mint alacsony kínai társadalmi tőkével rendelkező társaik. • Továbbá a magyar társadalmi tőkénél elmondható, hogy szignifikáns hatást gyakorol a magyar társadalmi tőke a nyelvi akkulturációra, az akkulturáció – kínai kultúra ismeret, és az akkulturáció – kínai kultúra büszkeség faktorokra. • A akkulturációt két részre bontva vizsgálta a szerző a kvalitatív eredmények alapján, a nyelvi akkulturációt különválasztotta. Az eredmények alapján elmondható, hogy a nyelvi akkulturáció szignifikáns hatással van a tudás és büszkeség akkulturációs változókra, viszont nincs közvetlen hatással a fogyasztói akkulturációkra. • A kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztói akkulturáció kínai ízlés változóját a kínai akkulturáció határozza meg, így a büszkeség és a tudás, addig a fogyasztói akkulturáció nem kínai ízlés változójára a két kultúra ismerete van hatással. Ezek alapján az látható, hogy az ismeretek növelésével lehet fokozni a nem kínai termékek fogyasztását. • A modellből látható, hogy a birtokolt társadalmi tőke és kulturális tőke a nyelvi akkulturáción keresztül van hatással a fogyasztói akkulturációra, a fogyasztásra. A kínai és nem kínai ételek fogyasztását nem azonos módon befolyásolják az egyes nemzetekhez tartozó társadalmi tőkék, egyik esetben a tudás, másik esetben a büszkeség emelhető ki.

Jelen írás egy 2017-es és egy 2020-as telefonos adatfelvételi hullám eredményein keresztül hasonlítja össze, miként változott a magyar lakosság jövőhöz való viszonyában a klímaváltozás szerepe. Az eredmények alapján inkább azok tartottak a klímaváltozástól, akiknek az alacsonyabb rendű szükségletei biztosítottak voltak. A hároméves időszak alatt az emberek jövőtől való félelme jelentősen csökkent, ami a bizonytalanságot okozó egyéb tényezők mellett a klímaváltozástól való félelemben is jelentkezett. A változás mértéke társadalmi csoportonként eltért: a magasan képzettek, a városban lakók, a fiatalabbak és a nők esetében a félelem csökkenése szignifikánsan kisebb volt. Az eredményekből levonható egyik következtetés, hogy hazánkban a nemzetközi mérésekhez hasonló demográfiai tényezők mentén szegmentálható az emberek klímaattitűdje. A másik következtetés, hogy az elmúlt években tapasztalható, jellemzően a klímaváltozás negatív hatásaira építő kommunikáció hatása a fenti csoportokban erősebb volt.

A magyar háztartások viselkedési jellemzői a tudatos hulladékgazdálkodásban Kutatásunkban a magyar lakosság hulladékgyűjtésben és -újrahasznosításban mutatott tényleges részvételi magatartását vizsgáltuk különböző, a szándékokat és az attitűdöt leíró, illetve úgynevezett ráerősítő változók bevonásával. Elemzésünkhöz a magyar háztartásokra nézve a településtípus, a háztartásfő életkora és iskolai végzettsége szempontjából reprezentatív -5002 fős -mintát vettünk. A regresszió elemzés eredményei azt mutatják, hogy a tényleges magatartást nehéz közvetlenül összefüggésbe hozni a ráerősítő tényezőkkel, mégis van kapcsolódása a tudás és tájékozottság faktorokkal, valamint a hierarchikus modellben a társadalmi hatás komponenseivel is. Elsősorban a részvételi szándék és az attitűd korrelál a tényleges magatartással, de emellett érdemes a közvetett kapcsolatokkal is foglalkozni. Nem találtunk egyértelmű összefüggést arra nézve, hogy területileg azok az egyének vesznek részt ténylegesen nagyobb arányban a tudatos hulladékgazdálkodásban, akiknek a lakókörnyezetében több ilyen jellegű hulladékgyűjtő található. Kutatásunk újszerűségét az adja, hogy az egyéneknek nemcsak a hajlandóságát vizsgáltuk, hanem a tényleges magatartásukat is. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q53, Q58, R20. Elméleti bevezetőA lakossági hulladékgazdálkodás kérdésének megoldása nemcsak a fejlődő országokban, hanem a fejlett országokban is kiemelt feladat (Kumara-Pallegedara [2020]). A legtöbb tanulmány a kérdést olyan fejlődő régiókban vizsgálja, ahol a nem * Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Erdős Katalinnak, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar adjunktusának, aki a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület XV. éves konferenciáján megszólalóként hozzájárult a tanulmány szakmai fejlődéséhez.