No abstract

A kutatás célja a külföldi hallgatók által választott akkulturációs stratégia feltérképezése, illetve annak elemzése, hogy az akkulturációs folyamat sikere mennyiben határozza meg a fogadó intézményhez kapcsolódó szájreklám erősségét és irányát. A szerzők húsz külföldi hallgatóval készítettek mélyinterjút, amelynek leiratát tartalomelemzéssel vizsgálták. Az elemzés alapján az európai és az Európán kívüli hallgatók hasonló mértékű kulturális sokk élményt éltek át, amelynek fő oka a mentális felkészületlenség. A külföldi hallgatók nagyobb része a saját kultúrájából hozott eszköztárral igyekezett megoldani a kulturális nehézségeket és alacsony szintű hajlandóságot mutatott a szociokulturális alkalmazkodásra. Ennek megfelelően az integráció sikertelen volt, a pozitív szájreklám elmaradt. A legnagyobb mértékű pozitív szájreklám azoknál a külföldi hallgatóknál volt megfigyelhető, akik nyitottak voltak a kulturális tanulásra és a külföldi tanulmányi program végére a személyiségük pozitív irányba fejlődött. Ezek a hallgatók a társas interakciók minden formáját kihasználták: a helyi és külföldi hallgatókkal is barátkoztak, továbbá kiváló kapcsolatot építettek ki a helyi professzorokkal és egyetemi koordinátorokkal is. Kulcsszavak: külföldi hallgatók, kulturális sokk, akkulturációs stratégia, szájreklám a felsőoktatásbanThe goal of the research is to explore the connection between international students' acculturation strategies, perceived success of acculturation and potential for subsequent word of mouth about the host institution and the host country. The qualitative research included 20 in-depth interviews with international students from Europe and outside Europe as well. According to the results both European and non-European citizens, who studied in Europe, suffered similar level of culture shock. The majority of students tried to solve intercultural difficulties based on their own cultural tools. That resulted in low levels of cultural integration and led to negative word of mouth. International students, who were willing to learn about foreign cultures and whose personality developed over the course of the program, produced the highest amount of positive word of mouth. These students maximized all forms of social interactions -they made local, international friends and built excellent relationships with local professors and coordinators.

No abstract

A z egészséges táplálkozáshoz kapcsolódó fogyasztói magatartás az egyik legkutatottabb téma az élelmiszermarketingen belül, számos vizsgálat folyt a hazai fogyasztók körében is (a teljesség igénye nélkül Lehota, 2001; Agárdi et al., 2017). Tomcsányi (2011) szerint az egészség az életminőség egyik legmeghatározóbb eleme. Ugyanakkor a fogyasztók tényleges magatartása elsősorban akkor válik valóban tudatossá, ha az egészség megromlásának tünetei jelentkeznek. Az egészséget jelentő személyes egészségélmény tartós megélése és fenntartása érdekében folyamatos erőfeszítésekre van szükség, és ehhez sokféle kompetenciával kerülünk kapcsolatba (Lantos, 2018). Az egészségparadoxon szerint egyre többet tudunk arról, hogy mit kellene csinálnunk, de egyre kevésbé vagyunk hajlandók ezt megtenni (Lantos, 2010). A Gfk és a Tárki eredményei szerint a magyar lakosság ötös skálán 3,4es átlaggal értett egyet az "Érdeklődöm az egészség, az egészséges élet iránt" állítással, 3,2-es átlagértéket adott a "Figyelem az általam vásárolt élelmiszerek összetételét és tápértékét", és 3,0 átlagértéket a "Hajlandó vagyok többet fizetni az egészségesnek mondott termékekért" kijelentésre (Bernát, 2012).Tanulmányunkban egy országos felmérés eredményeit mutatjuk be, amelyben kitérünk arra, mennyire fontos a fogyasztóknak az egészséges étkezés, milyen percepcióik vannak ezzel kapcsolatosan, és milyen magatartást követnek. Az elemzés további célja, hogy megvizsgálja, melyek azok a demográfiai csoportok, amelyek között eltérés azonosítható a fenti dimenziók mentén. Szakirodalmi áttekintés Az egészségtudatosság szerepe a táplálkozásbanSzakály (2008) szerint azok a vásárlók, akik egészségtudatosak, egyre jobban figyelnek arra, hogy milyen élelmiszereket fogyasztanak, és milyen funkcionális alkotóelemeket visznek be a szervezetükbe. Egészségük megőrzése érdekében olyan termékeket választanak, melyekkel elkerülhetővé válnak a civilizációs betegségek. További érdekes megállapítása, hogy a magyar fogyasztók (hasonlóan az európaiakhoz) inkább preferálják az élvezeti értékeket a termék egészségességével szemben, és csupán 14 százalékuk vásárolna egy egészségesnek mondott élelmiszert, ha annak íze nem felel meg az elvárásainak.Az egészségparadoxont jól szemléltetik Hofmeister-Tóth kutatási eredményei is (2008), aki kutatásában az egészségnek, mint értéknek a megítélését vizsgálta. Ez az érték fontosságban az első helyen állt, de a megvalósításban a tizennegyedik helyre került.Horváth et al. (2006) szerint az értékrend három szinten jelenik meg a fogyasztó élelmiszer-választási preferenciájában. Az első szinten vannak a fogyasztó általános alapértékei, (pl. biztonság, egészség, felelősség), a második szinten a fogyasztói szokásokat determináló értékrendek (pl. minőségtudatosság, hedonizmus, konzervativizmus, moralizmus) a harmadik szinten pedig a konkrét termékválasztási indítékok (pl. ár, minőség, zsírtartalom, környezetterhelés).Pilgrim (1957) élelmiszer-fogyasztás és fogyasztói magatartás összefüggéseit taglaló modellje a téma egyik első modellje. E modell s...

Purpose This study aims to determine cultures as personalities and investigates whether similarities or dissimilarities compared to the respondent’s own personality (actual self) are more attractive. The objectives are to identify the culture personality dimensions relevant for destination choice and to investigate the effect of congruity between perceived actual self and perceived culture personality on the evaluation of the examined cultures as ideal destinations. In this manner, numerous participants in the tourism industry may gain more specific insights into certain segments, while communication related to the specific culture can be targeted more efficiently. Design/methodology/approach A culture personality scale was developed by identifying the five relevant dimensions (three items in each). To measure actual self, the same 15 scale items were used. In the framework of the current research, 238 respondents evaluated the Turkish and French culture personality and their own personality. Findings Results show that for both cultures highly similar personality structures can be observed; incorporating dimensions such as competence, interpersonal approach, aura, life approach and rectitude. In relation to congruity theory, the authors found that the effect of the similarity between perceived culture personality and actual self is marginal. Instead, results show that the more positively culture personality is perceived relative to perceived actual self, the more positive the attitude respondents have towards cultures as destinations. Research limitations/implications The generalizability of the results is subject to some limitations due to the student sample. Originality/value Both the developed scale and the revealed effects contribute to the research field.