Bizalom a szervezetekben

Abstract

A dolgozat célja a szervezeti bizalommal kapcsolatos szakirodalom áttekintése, a fogalom tisztázása. A szervezeti bizalom lehetséges összetevőinek és jelenségszintjeinek azonosítását követően bemutatjuk a korábbi mérési kísérleteket és az ezek felhasználásával kialakított kérdőívvel végzett empirikus vizsgálatunk eredményeit. Végül ismertetjük a 12 iskolai szervezetben felvett kérdőívek alapján feltárt szervezeti bizalommintázatokat.

A vállalatok hozzájárulása a fogyasztók ontológiai biztonságérzetéhez = The contribution of companies to consumers' sense of ontological security

“…Érdemes megemlíteni, hogy a pszichológiai biztonság jellemzően nehezen mérhető hipotetikus konstrukciókra utal (Zotova & Karapetyan, 2008), ezért a kutatók jellemzően a lehetséges fenyegetések, kockázatok percepciójának (Keller & Tóth-Kaszás, 2021), az áldozattá válás valószínűségének beemelésével, illetve az attitűdkutatásból ismert kognitív és affektív (Csépe, 2018), illetve konatív komponens (Zotova & Karapetyan, 2008) alkalmazásával vizsgálják. Magyar vonatkozású empirikus kutatásban a szervezeten belüli bizalom összetevői között jelenik meg az egyéni biztonságérzet a kölcsönös segítségnyújtás, a méltányosság, a személyes kontrollérzet, a kompetencia, valamint a szükségletek biztosítottsága mellett (Sass, 2005), illetve a munkahely biztonságával, mint a dolgozói elégedettségmérés dimenziójával találkozunk (Raffay-Danyi & Hajmásy, 2021).…”

Az iskola bizalmi klímájának verbális markerei

“…1 A komponensek a szervezet tagjai közötti kapcsolatokra, valamint a vezetőre mint a bizalmat kapó személyre (bizalom tárgya) vonatkoztak. Kiemelkedtek az észlelésben a pozitív érzelmeket megalapozó személyközi támogatás (munkatársi, vezetői törődés), valamint a kiszámíthatóságot biztosító, kognitív bizalmat megalapozó egyéni kontrollérzet forrásai, például a vezetői igazságosság, egyéni foglalkoztatási biztonságérzet, szervezeti folyamatokba való beleszólás lehetősége, feladat vonatkozású kompetenciaészlelés (Sass 2005). A felsoroltak alapján kiemelhetők a bizalom meglétét jelző összetevők az egyén észlelésében: -Pozitív érzelmek, érzelmi viszonyulás: A bizalom kognitív és érzelmi aspektusai személyközi és csoportszinten is jelen vannak.…”

“…Az osztott értékeken, elfogadott, világos célokon, észlelt személyközi és kulturális értékekben, vagy a vezetői igazságosságban megnyilvánuló tiszteleten és törődésen alapuló magas bizalom támogatja az egyéni pozitív érzelmek megjelenését (Tyler 1989). A világos célállítás nyomán egyéni szinten is észlelhető az énhatékonyság, és a közös célokért tett kooperatív erőfeszítés nyomán észlelt kollektív hatékonyság szintén pozitív érzelmek forrása lehet (Sass 2011 (Sass 2005(Sass , 2011.…”

“…tekintett, nem szinonimaként használt kifejezés. Hasonlóan megjelent korábbi vizsgálatunkban az észlelt szervezeti bizalom komponenseként a "kölcsönös támogatás"(Sass 2005: Kölcsönös munkatársi törődés), valamint magának a bizalomhoz társuló kedvező érzelmeknek: "öröm, bizalom, elégedettség" az észlelése, ami a korábbi vizsgálatunkban a Személyes szükségletek biztosítottsága(Sass 2005) mint elégedettségforrás került azonosításra. Továbbá alkalmazható a negatív klíma mutató, amely három területre vonatkozó, szintén átlagolt értékelésből számolható és a fentiek ellentéteként a szervezeten belüli bizalom hiányát is jelezheti.…”

Szervezeti Kockázatvállalás És Sikeresség Összefüggései a Szervezetpszichológia Nézőpontjából

“…A gazdasági fejlődés, növekedés -és az ehhez szükséges innováció, valamint a kockázatok vállalása -Fukuyama szerint megfelelő szintű bizalom nélkül nem valósítható meg. A társadalmi bizalom, a társadalmi tőke hiánya legalább olyan mértékben akadályozza a gazdaság fejlődését, mint az anyagi tőke hiánya (Fukuyama, 2007) (Sass, 2005).…”