Összefoglaló. A 3p25-deletiós szindróma nagyon ritka genetikai
rendellenesség, a nemzetközi szakirodalom jelenleg kevesebb mint 60 esetet ír
le. A kórképre általánosan jellemző a növekedési és pszichomotoros
visszamaradottság, a microcephalia, a hypotonia, a veleszületett szívfejlődési
rendellenesség, a ptosis és micrognathia, de nagyon ritkán előfordul klinikai
tünetek nélküli megjelenése is. Általában újonnan kialakult rendellenesség, bár
egyes esetekben előfordulhat familiáris formája. A kromoszomális töréspont
változó helyen fordul elő. Közleményünkben egy 3p25-deletiós szindrómával
született gyermek esetét mutatjuk be: a deletiót kariotipizálással és
fluoreszcens in situ hibridizációval igazoltuk, majd
microarray-komparatív genomhibridizálással meghatároztuk a pontos töréspontot és
a hiányzó géneket. Az érintett régióban 43 OMIM-gént találtunk, melyek szerepet
játszanak a megkésett pszichomotoros és növekedési elmaradásban, valamint az
intellektuális zavarban. A genetikai háttér pontos karakterizálása hozzásegít a
várható tünetek és a prognózis meghatározásához, egyben támpontot biztosíthat a
jövőbeli terápia tervezéséhez és a személyre szabott fejlesztés kivitelezéséhez.
Orv Hetil. 2022; 163(12): 478–483.
Summary. The 3p25 deletion syndrome is a very rare genetic
abnormality, characterized by growth and psychomotor retardation, microcephaly,
hypotonia, congenital heart defects, ptosis and micrognathia. Less than 60 cases
have been published in the literature so far. However, a few patients with
normal or mild phenotype have also been described. The majority of the cases are
de novo mutations, with variable chromosomal breakpoints.
We present the case of a newborn infant with 3p25 deletion syndrome, whose
genetic analysis was done by karyotyping, fluorescent in situ
hybridization and array comparative genomic hybridization. The latter method
enabled us to define the precise breakpoint and the genes involved in the
deletion, thus we could provide information for further clinical management. We
identified 43 OMIM genes in the deleted region, which may have a causative
effect on the pscychomotor and developmental delay and also on the intellectual
disability. Exact cytogenomic characterisation of a rare genetic syndrome may
allow to employ personalised treatment. Orv Hetil. 2022; 163(12): 478–483.