Climate Change in Hungarian Rural Society: Assessment of Adaptive Capacity

Abstract

-Beside sustainable development, vulnerability might be the most frequently used expression in environmental studies. Vulnerability depends on the intensity of the impacts on a natural or social system as well as on its adaptive capacity. Appropriate adaptation warrants successful survival of the system even under high impact, when its vulnerability is significantly reduced; therefore, measuring adaptive capacity should have an established place in the methodology of impact -adaptation -vulnerability research. The main problem is to find relevant data that are required to establish indicators. In our study, the focus was laid on measuring adaptive capacity within vulnerability research, and on identifying possibilities for accurate calculation of adaptation. An attempt was made to determine the adaptive capacity to droughts in the micro-regions of Zala County. It could be established that the adaptive capacity of the population in the rural areas of Zala County to the expected increase in drought frequency is very low, which can be primarily explained by the lack of knowledge about adaptive agriculture.adaptive capacity / vulnerability / adaptation / drought / climate change Kivonat -A vidéki társadalom klímaváltozással szembeni alkalmazkodóképessége. A sérü-lékenység a fenntartható fejlődés mellett talán a legnépszerűbb fogalom a környezeti kutatásokban. A sérülékenység mértékét az adott ökológiai vagy társadalmi rendszert érő hatások erőssége és az alkalmazkodóképesség mértéke határozza meg. A megfelelő adaptáció még erős hatások mellett is lehetővé teszi egy rendszer sikeres fennmaradását, jelentősen mérsékelve a sérülékenységet, így a hatás -alkalmazkodás -sérülékenység összefüggésben értelmezett vizsgálatok módszertanában kiemelt jelentőséget kellene kapnia az alkalmazkodóképesség körültekintő becslésének. A mérések során felmerülő legfőbb probléma az indikátorok előállításához szükséges releváns adatok felkutatása. Tanulmányunkban a sérülékenység vizsgálatokon belül első sorban az alkalmazkodóképesség becslésének kérdéseit igyekeztünk körüljárni, feltérképezni azokat a lehetőségeket, amelyek az alkalmazkodás pontosabb számítását teszik lehetővé, majd kísérletet tettünk aszállyal szembeni alkalmazkodóképesség meghatározására Zala megye kistérségeiben. A leglényegesebb következ-tetéseket összegezve kijelenthető, hogy Zala megyében az aszályosság várható növekedése mellett a rurális tereken élők alkalmazkodási kapacitása jelentéktelen, ami elsősorban az alkalmazkodó mezőgazdálkodással kapcsolatos ismeretek hiányával magyarázható. alkalmazkodási kapacitás / sérülékenység / alkalmazkodás / aszály / klímaváltozás

Társadalom – gazdaság – természet: szinergiák a fenntartható fejlődésben (Konferenciakötet)

“…However, this datas do not take into account adaptation practices. They came to the conclusion that the most important element of the adaptation complex indicators should be data and information on adaptation practices, and for this, questionnaires and fieldwork are essential (Pappné Vancsó et al 2016).…”

Droughts in forested ecoregions in cold and continental climates: A review of vulnerability concepts and factors in socio‐hydrological systems

“…The most frequently used factors were related to irrigated agriculture and effective irrigation (30%), species-and/or site-specific drought tolerance (30%) and exposure to drought (22%). Irrigation was mentioned in articles with a sole focus on agricultural systems, as well as in articles with a holistic or socioeconomic or -cultural perspective (Figure 5), where the articles stressed the importance of both having irrigation systems in place (Buzasi et al, 2021;Hurlbert & Montana, 2015;Pappné Vancs o et al, 2016) and having effective irrigation systems (De Stefano et al, 2015;Gan, 2000). Drought tolerance was a recurrent factor in articles looking at agricultural systems or forestry.…”