KivonatTanulmányunkban országos kérdőíves mintán és interjúk segítségével vizsgáltuk az erdőgazdálkodók éghajlatváltozás-érzékelését és adaptációs tevékenységét. Eredményeink szerint leginkább a hótakarós napok számának csökkenését ér-zékelik a válaszadók, ám különbségek mutatkoztak az éghajlatváltozás érzékelésében a válaszadók földrajzi elhelyezkedése, és a kezelt erdőterületek jellege alapján. Szakirodalmi összevetésben elmondható, hogy a magyar erdésztársadalom a felkészülés szakaszában van, megvalósított adaptációról csak a válaszadók 16%-a számolt be, ugyanakkor többen jelezték, hogy ebben a jogszabályi előírások képeznek akadályt. A már alkalmazkodókról elmondható, hogy közöttük átlag-ban nagyobb fokú az aggódás, régebb óta érzékelik és jelentősebbnek tekintik a problémát, saját gazdálkodásuk eredmé-nyességét tekintve is. Megállapítottuk, hogy az állami erdőgazdaságok nem alkalmazkodnak jobban, s a magas fokú aggódásról sem mondható el, hogy blokkolná az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást, a természetvédelmi tényező pedig a kérdőíves adatok szerint ugyan nem hátráltatja az adaptációt, több interjúalany viszont erről számolt be.Kulcsszavak: éghajlatváltozás, erdészetek, érzékelés, adaptáció, Magyarország. CLIMATE CHANGE ATTITUDES AND ADAPTATION OF HUNGARIAN FOREST MANAGERS AbstractThis study utilizes a national questionnaire sample and interviews to examine attitudes to climate change as well as perceptions and adaptation activities among Hungarian forestry managers. The results show the respondents addressing climatic changes are concerned mostly by the decrease in the number of snow-covered days, but differences of opinion can be attributed to geographical location and the forest areas managed. Hungarian forest management is still in the preparation phase with only 16% of respondents reporting the implementation of climate change adaptation measures; however, many foresters claim this is often hindered by legislative constraints. Those who have implemented adaptation measures show an increased concern toward climate change on average; they have been aware of climate change for a longer time and regard it as a serious problem affecting their management activities. The study has evidence that state forest managers do not adapt better than private foresters do, high level of concern and nature conservation factors do not hinder adaptation. However, during the interviews respondents reported that nature conservation factors do, in fact, hinder adaptation processes.

-Beside sustainable development, vulnerability might be the most frequently used expression in environmental studies. Vulnerability depends on the intensity of the impacts on a natural or social system as well as on its adaptive capacity. Appropriate adaptation warrants successful survival of the system even under high impact, when its vulnerability is significantly reduced; therefore, measuring adaptive capacity should have an established place in the methodology of impact -adaptation -vulnerability research. The main problem is to find relevant data that are required to establish indicators. In our study, the focus was laid on measuring adaptive capacity within vulnerability research, and on identifying possibilities for accurate calculation of adaptation. An attempt was made to determine the adaptive capacity to droughts in the micro-regions of Zala County. It could be established that the adaptive capacity of the population in the rural areas of Zala County to the expected increase in drought frequency is very low, which can be primarily explained by the lack of knowledge about adaptive agriculture.adaptive capacity / vulnerability / adaptation / drought / climate change Kivonat -A vidéki társadalom klímaváltozással szembeni alkalmazkodóképessége. A sérü-lékenység a fenntartható fejlődés mellett talán a legnépszerűbb fogalom a környezeti kutatásokban. A sérülékenység mértékét az adott ökológiai vagy társadalmi rendszert érő hatások erőssége és az alkalmazkodóképesség mértéke határozza meg. A megfelelő adaptáció még erős hatások mellett is lehetővé teszi egy rendszer sikeres fennmaradását, jelentősen mérsékelve a sérülékenységet, így a hatás -alkalmazkodás -sérülékenység összefüggésben értelmezett vizsgálatok módszertanában kiemelt jelentőséget kellene kapnia az alkalmazkodóképesség körültekintő becslésének. A mérések során felmerülő legfőbb probléma az indikátorok előállításához szükséges releváns adatok felkutatása. Tanulmányunkban a sérülékenység vizsgálatokon belül első sorban az alkalmazkodóképesség becslésének kérdéseit igyekeztünk körüljárni, feltérképezni azokat a lehetőségeket, amelyek az alkalmazkodás pontosabb számítását teszik lehetővé, majd kísérletet tettünk aszállyal szembeni alkalmazkodóképesség meghatározására Zala megye kistérségeiben. A leglényegesebb következ-tetéseket összegezve kijelenthető, hogy Zala megyében az aszályosság várható növekedése mellett a rurális tereken élők alkalmazkodási kapacitása jelentéktelen, ami elsősorban az alkalmazkodó mezőgazdálkodással kapcsolatos ismeretek hiányával magyarázható. alkalmazkodási kapacitás / sérülékenység / alkalmazkodás / aszály / klímaváltozás

No abstract

Climate change attitudes, perceptions, and adaptation activities of Hungarian forestry managers have been examined in this study through a national questionnaire and interviews. The questionnaire results revealed that respondents are mainly concerned by the decrease in snow-covered days, but differences in opinions can be attributed to geographical location and forest composition. Forest management aimed at climate change adaptation in Hungary is still in the initial phase: only 16% of respondents reported the application of climate change adaptation measures. Many foresters claim legislative constraints frequently hinder their efforts to implement such measures; those who have implemented adaptation measures show an increased concern toward climate change, on average. They have been aware of climate change for a longer time and consider it a serious problem affecting their management activities. The questionnaire results indicate that the adaptations of state forest managers are at about the same level as private foresters. Moreover, a high level of concern combined with nature conservation factors does not hinder adaptation. Nevertheless, interview respondents reported that nature conservation factors are hindrances to adaptation processes.

No abstract