Cultural production and the morality of markets: Popular music critics and the conversion of economic power into symbolic capital

Abstract

This article examines the strategies through which cultural producers may convert their market success into a form of symbolic capital, that is, into a range of distinctive moral values and symbolic boundaries. This question is explored in relation to the rise of popular music criticism in Italy. Drawing on Bourdieu's field theory, this article reconstructs the field's historical genesis and examines the strategies of a heteronomous organisation (the music weekly Ciao 2001). In doing so, it counterbalances the focus of field studies on small scale cultural production, and argues that commercially-oriented producers may contribute to the broader legitimation of market imperatives. Further, this article argues that producers' position in the global cultural field is likely to shape their understanding of heteronomous forces, and thus the way they mobilise and convert different capitals. This article provides an empirical contribution to debates about the impact of market forces on cultural production, and to the growing scholarship on global cultural fields and cultural criticism. Theoretically, it argues that autonomy and heteronomy should not be addressed as mutually exclusive ideal-types, but as dispositions embedded in concrete practices and fields of relations, which may co-exist in the work of both avant-garde and large-scale cultural organisations.

The grand opening? The transformation of the content of culture sections in European newspapers, 1960–2010

“…One related stream of research focuses on the role of cultural globalization and aesthetic cosmopolitanism (Tomlinson 1999;Regev 2013;Varriale 2015Varriale , 2016. Classical highbrow arts-the core content of traditional legitimate culture-have represented essentially a European cultural canon, which has been challenged by global flows and influences, especially the emergence of popular world culture.…”

Mainstreaming French rap music. Commodification and artistic legitimation of othered cultural goods

“…Thus, these companies attempt to capitalise on "a name that is known and recognized," which functions like a trademark that generates specific economic profits over time (Bourdieu, 1996, p.148). In doing so, publishers rely on art critics, who also operate in for-profit companies like newspaper or magazine (Varriale, 2015). They also organise or participate in inter-company events like ceremonies awards or prizes that highlight their artistic and commercial achievements (Ducas, 2003).…”

Szegény rokonok: A magyar jazzszcéna szerkezete és rétegződése

“…A mezőelméletből kiinduló kortárs kultúraszociológiai kutatások pl. (Rimmer, 2012;Varriale, 2015, Regev, 2013 az autonómia és piac oppozíciójának magyarázó erejét specifikálják újonnan létrejövő kulturális mezők (elektronikus zene, populáris zene kritika, jazz stb.) kontextusában (Prior, 2008(Prior, , 2011.…”

“…Tovább "vulgarizálva" Lopes-t már a kortárs "posztbourdieu-i" kultúraszociológia populáris Bourdieu, 1993Bourdieu, , 1996Maanen, 2009). A nemzetközi irodalomban bevett "mezőelemzés" (field analysis) 96 különböző nemzeti kontextusokban ezekben az alapművekben lefektetett elveket veszi alapul akkor is, ha a bourdieu-i elméletből kiinduló szerzők a mezőelmélet differenciálására törekednek (Varriale, 2015;Hesmondhalgh, 2006;Prior, 2007), vagy erősen kritizálják annak alkalmazhatóságát a későmodern kulturális viszonyok közt (Hennion, 2007;Lamont, 1992 Ilyen problémákra hívja fel a figyelmet Hadas (2002) a Férfiuralom (Bourdieu, 2000(Bourdieu, [1998)…”

“…Néhány bekezdés erejéig a homológia-tézis kritikai (Atkinson, 2011;Peterson, 2005) recepcióját is bemutattam, azzal a céllal, hogy felhívjam a figyelmet azokra a -javarészt kvalitatív -kutatásokra, melyek egy-egy műfajon vagy stíluson belüli distinkciók szerepére fókuszálnak (pl. Atkinson, 2011;Varriale, 2015;Rimmer, 2012), szemben a kulturális szegmentációt nagy mintán vizsgáló kvantitatív kutatásokkal (Chan és Golthoprpe, 2007;Sági, 2010). Erre azért volt szükség, hogy a kultúrafogyasztás és réteghelyzet összefüggéseit vizsgáló kvantitatív kutatások szempontjából is érzékeltessem milyen jelentéssel bíró, társadalmi különbségekre mutathat rá egy "jól konstruált" tárgy (műfaj, stílus, irányzat stb.)…”