Democratic legitimacy: Is there a legitimacy crisis in contemporary politics?

Abstract

The Uses of Legitimacy. Models of EU Legitimacy Assessed in Light of the European Parliament's debates on BSE and the Constitutional Treaty. This thesis examines the uses of legitimacy in debates on European integration. It treats the issue at a normative and empirical level. The normative part is an analysis of four theoretical contributions to the discourse on EU democracy: the standard version of the democratic deficit, the regulatory state, multi-level governance and integration through deliberation. The empirical part explores the political use of the theories' legitimacy claims in two cases: the European Parliament's inquiry into BSE and its debates relating to the Convention on the Future of Europe. The analysis reveals certain problems in theoretical and political discourse. Whereas the critique of the standard version has some merit, the positions formulating non-majoritarian notions of EU democracy are equally, if not more, problematic. The regulatory state, multilevel governance and integration through deliberation dress up old ideas-technocracy, interest group pluralism and constitutionalism respectively-and attempt to reinvest them with democratic legitimacy. The cases further illustrate the problem. For one thing, they indicate that the assumptions of the positions do not hold. What is more, non-majoritarian approaches to EU democracy, while allowing political actors to use the language of democracy, do not provide them with concrete proposals as to how existing structures might be democratised. The result is a discrepancy between the language of democracy, promising popular control and political equality, and the proposals for institutional and constitutional reforms, which tend to either discourage mass engagement or obscure how and in what capacity citizens are to participate. There is a tendency, I conclude, to confuse democracy with legitimacy, and legitimacy with consensus. As a result, the attempts at rearticulating EU democracy succeed neither in establishing a new basis for EU democracy, nor in identifying different or new forms of legitimacy. From this, three consequences derive: First, the democratic deficit should be regarded as structurally determined. Second, the persistence of the democratic deficit requires a thorough debate on the scope of EU competences. Finally, more attention should be devoted to the role of national and regional actors in European integration.

Számítanak az elvek is? Az elégedetlenség szerepe a politikai tiltakozásokban

“…Tanulmányunkban arra törekszünk, hogy összefoglalását adjuk a politikai elégedetlenségről szóló elméleteknek, különbséget téve az elégedetlenség típusai között: elkülönítve egymástól a politikai rendszerrel és az állam által biztosított javak minőségével való elégedetlenség típusait (Linde-Ekman 2003). Az elégedetlenség koncepcióját egy nemzetközi empirikus vizsgálat (European Social Survey 6) 2 eredményeire, és Kriesi elméleti munkáira (Kriesi 2013, Bühlmann-Kriesi 2013, Ferrín -Kriesi 2016 Hirschman (1995Hirschman ( [1970) szerint, a fogyasztó kétféleképpen reagálhat, ha azt tapasztalja, hogy az általa kedvelt termék minősége romlik: kivonul vagy tiltakozik. Vagyis a helyettesítő jószágok közül egy másik terméket kezd el fogyasztani (kivonul), vagy pedig megpróbálja a szervezetet rávenni, hogy javítson a jószág minőségén (tiltakozik).…”

“…Cikkünkben összefoglaljuk a politikai elégedetlenségről szóló elméleteket, különbséget téve a politikai rendszerrel és az állam által biztosított javak minőségével való elégedetlenség típusai között (Linde és Ekman 2003). Az elégedetlenség koncepcióját egy nemzetközi empirikus vizsgálat (European Social Survey (ESS) 6) eredményeire, és Kriesi elméleti munkáira (Kriesi 2013, Bühlmann-Kriesi 2013, Ferrín-Kriesi 2016…”

The output legitimacy of international organizations and the global public interest

“…Most of the studies cited here refer to output legitimacy in an empiricalanalytical and not in a normative sense. The normative perspective on output legitimacy seems to have widely disappeared from the picture, some notable exceptions notwithstanding (see Kriesi 2013). The dominance of the empirical-analytical view on output legitimacy has led to a certain asymmetry in concept formation.…”

Kritik und Normativität in der (empirischen) Legitimitätsforschung

“…Häufig, aber beileibe nicht immer, sind die normativen Positionen, die die Kriterien der Rechtfertigbarkeit etablieren, aus -ihrerseits pluralen -demokratietheoretischen Konzeptionen abgeleitet (vgl. beispielsweise Barker 2007;Abromeit und Stoiber 2007;Kriesi 2013). Der empirische Strang der Legitimitätsforschung interessiert sich für die tatsächliche Anerkennung oder Akzeptanz und geht nicht zuletzt auf Max Weber zurück, der die Orientierung des Handelns an der "Vorstellung vom Beste-K hen einer legitimen Ordnung", am "Legitimitäts-Glauben" (beide Zitate bei Weber 1980Weber [1921, S. 16), betonte.…”