Diaspora and Visual Culture

Mirzoeff, Nicholas

doi:10.4324/9781315006161

Cited by 60 publications

(62 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…[…] In this swirl of imagery, seeing is much more than believing. It is not just a part of everyday life, it is everyday life (Mirzoeff, 1999, p. 1).…”

Section: Alternative Explanationsmentioning

confidence: 99%

Why Is There So Much More Research on Vision Than on Any Other Sensory Modality?

2019

View full text Add to dashboard Cite

Why is there so much more research on vision than on any other sensory modality? There is a seemingly easy answer to this question: It is because vision is our most important and most complex sense. Although there are arguments in favor of this explanation, it can be challenged in two ways: by showing that the arguments regarding the importance and complexity of vision are debatable and by demonstrating that there are other aspects that need to be taken into account. Here, I argue that the explanation is debatable, as there are various ways of defining “importance” and “complexity” and, as there is no clear consensus that vision is indeed the most important and most complex of our senses. Hence, I propose two additional explanations: According to the methodological-structural explanation, there is more research on vision because the available, present-day technology is better suited for studying vision than for studying other modalities – an advantage which most likely is the result of an initial bias toward vision, which reinforces itself. Possible reasons for such an initial bias are discussed. The cultural explanation emphasizes that the dominance of the visual is not an unchangeable constant, but rather the result of the way our societies are designed and thus heavily influenced by human decision-making. As it turns out, there is no universal hierarchy of the senses, but great historical and cross-cultural variation. Realizing that the dominance of the visual is socially and culturally reinforced and not simply a law of nature, gives us the opportunity to take a step back and to think about the kind of sensory environments we want to create and about the kinds of theories that need to be developed in research.

show abstract

“…[…] In this swirl of imagery, seeing is much more than believing. It is not just a part of everyday life, it is everyday life (Mirzoeff, 1999, p. 1).…”

Section: Alternative Explanationsmentioning

confidence: 99%

Why Is There So Much More Research on Vision Than on Any Other Sensory Modality?

2019

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Az ember alkotta, látható képek kommunikatív szerepeinek vizsgálata, a vizuális kommunikációról való gondolkodás jelenleg is erőteljesen formá-lódó diszciplína. A művészet történetében a 20. századtól új vizuális nyelv alakul ki, melynek nyomán a képi jelek megszabadulnak tárgyi kötöttségeiktől, a vizuális nyelv önálló nyelvvé érik (Király, 1992;Baudrillard, 1987;Kince, 1982;Mirzoeff, 1999). Új vizuális energiák szabadultak fel.…”

Section: A Vizuális Kommunikáció a Kommunikációelméletekbenunclassified

A vizuális kommunikáció képességcsoportjának értelmezése és fejlődése 10−12 éves korban

Tünde¹

2015

Iskolakultúra

View full text Add to dashboard Cite

(Feuer, 2000;Bodóczky, 2009; Horányi, 2003; Kárpáti és Gaul, 2011). A vizuális kommunikáció folyamatosan és dinamikusan fejlődő diszciplína, kutatását tágas megközelítések, változó tartalmak jellemzik (Róka, 2002;Elkins, 2003;Jensen, 2003;Duchowski, 2007). Tudománnyá érése ma is folyik, kutatásának relevanciáját támasztja alá, hogy egyre nagyobb részt követel a közoktatásban és az egyetemi rendszerekben (Antik, 2010). Kepes (1979) A személyiség több rétegét megmozgató, értelmi és érzelmi folyamatokat, akaratlagos és önkéntelen reakciókat mozgásban tartó művészeti nevelés a 20. században egyre több kutatás tárgyává vált. A vizuális nevelés fogalma összefonódott az önkifejezéssel, az élményképzéssel és a kommunikációval. A harmincas években a művészettörténet és a lélektan elemezni kezdte a gyermekrajzokat, megjelentek az első, gyermekrajz fejlődését leíró tanulmányok (Paál, 1970; Mendelowitz, 1953;Kellogg, 1969). A hatvanas években a világ számos pontján megkezdődött a rajzkészség standardizált értékelése, melyhez a magyar kutatók is csatlakoztak (Gerő, 1973;Feuer, 2000;Kárpáti, 2001; Kárpáti és Gaul, 2011). Ezzel párhuzamosan elindultak a kutatások a

show abstract

“…(Mirzoeff 2000) A visual literacy a különböző mé-diumokon keresztül elérhető képek értelmezési folyamatának részeként értelmezi a vizualizációs képességet is mint kreatív aktust. A vizualizáció a mentális képek konstruálásának és manipulálásának képessége, "a vizuális intelligencia kreatív alapdimenziója."…”

Section: úJ Fogalmak a Vizuális Kommunikációbanunclassified

"Ki fog (itt) tudni?" A visual literacy elméletek és a kreativitás a konvergencia korában

Cseh¹

2015

JEL-KÉP

View full text Add to dashboard Cite

Az a holisztikus szemlélet, amely a posztmodern elméletekben a vizualitás szerepével, "szkó-pikus" 1 jellegével kapcsolatban megjelent, a további értelmezések végtelen skáláját tárta fel. Mieke Bal vizuális esszencializmusnak (visual essentialism) nevezi ezt a kort, amelyben a képek különös erővel kényszerítik ránk jelenlétüket (Bal 2003: 5−32). A kommunikáció-elmélet a képi információk kérdését az 1990-es évektől az újonnan megjelent médiagyakorla-tokkal összefüggésben kezdte el vizsgálni, és ennek hatása aránylag gyorsan megjelent a nyugat-európai és amerikai felsőoktatási képzés szerkezetében is. Az elmélet és praxis ilyen módon történő kapcsolódásai miatt a hagyományos, vizualitást vizsgáló nagydiszciplínák -ikonográfia, művészettörténet és szociológia -szuverenitása 1990 után megszűnt a vizuális kultúra területén, és az interdiszciplináris szemléletre helyeződött a hangsúly (többek között a brit cultural studies, media studies és socio-szemiotika konvergens aktivizálódásával). A mai értel-mezésben használt visual literacy 2 , a képi interpretációhoz kapcsolódó tudások és képességek kutatásának elmélete a 2000-es években alakult ki. A vizualitás jelenlegi, expanzív értel-mezése magában foglalja a képek sokféleségét: arra utal, hogy a modernizmusban, majd a 21. század második felében kialakuló kulturális gyakorlatok (mint az offline és online média és zsurnalizmus, a hír-, PR-és marketingeszközök, a reklám, a politikai kampányhirdetések, a design és az urban design, vagy az adatvizualizáció) a vizuális kommunikáció korábbi alapkérdéseit is megváltoztatták.A címben feltett kérdés forrása Lyotard-nál található, aki A posztmodern állapot című művében (1993) a tudás fogalmának 20. századi feltételeit elemezte. A tudásfogalom termé-szetének modern kori értelmezéséből kiindulva az információközvetítés kommercializálódá-sának és a 21. századi technológiai változásoknak az összefüggéseire keresett válaszokat. Az általa felvetett kérdés -"Who will know?" − eredetileg a tudás birtoklásának és a hozzáférésnek a bizonytalanságaira vonatkozott a társadalmi kommunikációban. A posztmodernben a tudás önmagáért való volta megszűnik, az elme művelése most "értékformát ölt", vagyis az ismeretet eladásra termelik. A tudomány legitimációja -állítja Lyotard − a 20. században a hatalom legi-1 Eredetileg Christian Metz (1982), majd Martin Jay (1988) Metztől átvett terminusa a modernitás látásrendszereit leíró "scopic regime" fogalom. 2 A "Visual Literacy" magyar fordítása is problémás: jelentése többek között az "intelligencia", "kompetenciakészlet", "tudatosság" fogalmakkal, legegyszerűbben a "literáció" kifejezéssel jelölhető.

show abstract

Diaspora and Visual Culture

Cited by 60 publications

References 0 publications

Why Is There So Much More Research on Vision Than on Any Other Sensory Modality?

Why Is There So Much More Research on Vision Than on Any Other Sensory Modality?

A vizuális kommunikáció képességcsoportjának értelmezése és fejlődése 10−12 éves korban

"Ki fog (itt) tudni?" A visual literacy elméletek és a kreativitás a konvergencia korában

Contact Info

Product

Resources

About