Egy földikutya-áttelepítés tanulságai

Abstract

A délvidéki földikutya legnagyobb egyedszámú ismert állományának otthont adó Bajai földikutya-rezervátum közelében, szükségessé vált egy kisebb töredékállomány kimenekítése egy tervezett napelem park építési területéről. A 2017-ben végrehajtott akció során tíz példány áttelepítésére került sor a védett terület egy, az akció idején földikutyák által addig nem lakott részére. A transzlokációt követően egy éven át nyomon követtük a létrehozott új töredékállomány sorsát. Az új állomány megfigyelési eredményeinek valamint egy korábbi, már lezárult és sikeresnek ítélt áttelepítés monitoring adatainak összevetése alapján kedvezőtlen trend rajzolódott ki. A befogási és elengedési helyszín különféle ökológiai változóinak (domborzati, talajtani és növénytani) összehasonlítása során a kijelölt áttelepítési helyszín esetleges alkalmatlansága is felmerül. A bemutatott eredmények hozzájárulhatnak a jövőbeli hasonló áttelepítési akciók sikerességéhez.

A magyarországi földikutya-áttelepítések értékelése

“…Így vette kezdetét egy belterületi állomány egyedeinek befogása Debrecenben, és áttelepítésük egy Pocsaj közelében fekvő Natura 2000 besorolású területre. Hasonló akciók kezdődtek később a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén is, Öttömös közelében (Németh et al 2018), valamint Baján (Schneider et al 2019).…”

“…Az elvégzett földikutya-telepítések eredményei változatos képet mutatnak, ugyanakkor mindeddig csupán két akció szakmai értékelésre került sor (Moldován 2014, Schneider et al 2019. Az egyes akciók összehasonlítása, eredményességük egységes szempontrendszerű, átfogó értékelése ez idáig váratott magára.…”

“…A földikutyák elengedését követő eseményeket és azok lehetséges okait részletesen vizsgálták (Schneider et al 2019). A monitoring adatokból jól látható, hogy az áthelyezett állatok az elengedést követő bő félév folyamán gyakorlatilag eltűntek a számukra kiválasztott élőhelyről.…”

“…A bajai akció korábban elvégzett részletes értékelése során kiderült, hogy a kiválasztott áttelepítési helyszín a befogási helytől tájtörténetében, domborzatilag, vízgazdálkodási szempontból és botanikailag is meglehetősen különbözik. Nem tekinthető ideális földikutya-élőhelynek, és táplálékban szegény jellege miatt a legjobb esetben is csak nagyon kis egyedszámú földikutya-állomány eltartására lehet képes (Schneider et al 2019).…”

“…Az egyedszám csökken, szaporodás valószínűleg sosem történt az új élőhelyen, így sikerről biztosan nem beszélhetünk. A bajai akció még ennél is gyengébb pontszámot ért el, gyakorlatilag eltűntek az áttelepített földikutyák az új élőhelyről, így ebben az esetben sikerességi mutatók számítása nélkül is teljesen egyértelmű az akció kudarca (Schneider et al 2019).…”