Gátak a magyar vállalati növekedésben

Reszegi, László; Juhász, Péter

doi:10.14267/veztud.2017.06.04

Cited by 3 publications

(1 citation statement)

References 3 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A bizalom hiánya destabilizálja a társadalmi interakciókat, és önbeteljesítő jóslatként működhet. Például ma Magyarországon a bizalmi válság jelének tekinthetjük, hogy az emberek növekvő mértékben viszik külföldre megtakarításaikat (URL1; URL2), vagy azt, hogy a vállalatok aktuális növekedése elmarad még a potenciálistól is, mert a tulajdonosok haboznak újra befektetni a megtermelt hasznot (Reszegi-Juhász, 2017).…”

Section: A Társadalmi Interakciók Stabilizálásaunclassified

A méltányosság és az intézményi bizalom szerepe a gazdaságban

Boda¹

2019

Ma.Tud.

View full text Add to dashboard Cite

PhD, tudományos tanácsadó, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem boda.zsolt@tk.mta.hu ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány az intézmények iránti bizalom gyökereiről és következményeiről szól. A szakirodalom általában magától értetődő módon tételezi, hogy a bizalom pozitív értéktartalmú jelenség; míg a hazai szakirodalom többnyire hazánk gyenge bizalmi kultúráját és ennek káros következményeit emeli ki. A tanulmány egyfelől elfogadja ezeket az állításokat, és amellett érvel, hogy a bizalom lényegét tekintve morális jelenség, és normatív alapokra épül, amelyeken belül az eljárási méltányosság kiemelt jelentőségűnek tűnik. A hazai és a nemzetközi szakirodalom alapján szisztematikusan áttekinti az intézményi bizalom gyakorlati jelentőségét, és a magyar helyzet megértéséhez is további adalékokkal szolgál. Másfel ől a tanulmány arra is rámutat, hogy a bizalom nem szükségképpen morális jelenség: megfelelő erkölcsi alapok nélkül is kiváltható. Az érzelmeket, az azonosulás érzetét mozgósító, vagy a mélyebb értékkonfliktusokat a fair eljárásokkal mintegy elfedő taktikák képesek lehetnek a bizalmat növelni. Mindez nemcsak a politikai kommunikáció, de a vállalati PR-nak is sajátja. Valószínűsíthető, hogy az ilyen bizalom törékeny, és hosszabb távon erodálódik, de közben komoly károkat okozhat. A cél az, hogy a bizalom áldásai a szükséges morális feltételek megléte mellett érvényesüljenek. ABSTRACTThe paper focuses on trust in institutions, its roots and practical consequences. The literature on trust assumes that it is a phenomenon with positive value content, while Hungarian studies typically emphasise the low level of public confidence and its negative consequences. The paper accepts these theses, and argues that trust is essentially a moral phenomenon, built on normative expectations -and among them procedural fairness seems to be of high importance.Referring to both Hungarian and international research the paper overviews the consequences of trust and provides further evidences on the Hungarian situation. However, the paper also argues that trust is not necessarily ethical, as it might be triggered without the proper normative grounds. Activating emotions, identification or using fair procedures only to cover deeper value conflicts may build trust, as both political communication and corporate PR sometimes illustrate the point. This kind of trust is probably more fragile and doomed to erode over time, however, it still can cause considerable harm. The objective can only be that the positive effects of trust prevail in the presence of necessary moral conditions.

show abstract

Section: A Társadalmi Interakciók Stabilizálásaunclassified

A méltányosság és az intézményi bizalom szerepe a gazdaságban

Boda¹

2019

Ma.Tud.

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

Kis- és középvállalkozások pénzügyi sérülékenysége

Győri¹

2018

Közgazdasági Szemle

View full text Add to dashboard Cite

Közgazdasági szemle , lXV. éVf., 2018. március (240-258. o.) győri ágnes Kis-és középvállalkozások pénzügyi sérülékenysége Kutatásunk a magyar kis-és középvállalkozások pénzügyi sérülékenységét meghatározó tényezők empirikus elemzésével arra a kérdésre kereste a választ, hogy e vállalati kör gazdálkodásában 1. melyek a kockázatokat valószínűsítő vállalati magatartási és demográfiai sajátosságok, 2. milyen módon befolyásolja a gazdasági, szabályozási környezet a pénzügyi sérülékenységet. E tényezők részletesebb feltárása, a pénzügyi kockázatok megismerése megalapozhatja a támogatásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikai döntéseket, segítheti a kereskedelmi banki hitelezési és egyéb finanszírozási támogatási stratégia kialakítását, valamint a vállalko-zók kockázatot felismerő képességének növelését. A korábbi vizsgálatok elsősor-ban a vállalkozások pénzügyi nehézségeiben, fizetési fegyelmében szerepet játszó demog ráfiai jellemzőkre helyezték a hangsúlyt, kutatásunk újszerűségét a vállalati pénzügyi kultúra eddig kevéssé vizsgált tényezőinek feltárása jelenti.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D22, D83, G21.

show abstract

A növekedési ütem és a foglalkoztatás növelésének lehetőségeiről

Boda¹,

Révész²,

Losonci³

et al. 2019

Közgazdasági Szemle

View full text Add to dashboard Cite

Boda györgy-réVész Tamás-losonci dáVidfülöp zolTán a növekedési ütem és a foglalkoztatás növelésének lehetőségeiről Az elmúlt évtizedek tapasztalatai komoly kételyeket keltenek eredményes növekedési szakaszaink hosszú távú fenntarthatóságában. Leküzdöttük-e azokat a szűk keresztmetszeteket, amelyek a konvergencia ütemét hosszú távon visszafoghatják? A magyar gazdaság szerkezetének és a 2010-2015-ös növekedési periódus vállalati fejlődésének az elemzése azt jelzi, hogy még nem. Változatlanul domináns a külföldi működőtőke-befektetések által vezérelt termelési szerkezet, amely az alacsony hozzáadottérték-tartalmú és a relatíve egyre kevesebb dolgozót foglalkoztató növekedést kizárólagosan a multinacionális vállalatok érdekeinek függvényévé teszi. Még nem indult el az a belső fejlesztési korrekció, amely a tudásalapú és szolgáltató tevékenységekre támaszkodva jelentősen csökkenthetné Magyarország kitettségét a világgazdasági fejlődés ingadozásainak. Egy ilyen korrekciónak mind a központi fejlesztések terén, mind a vállalati növekedést megfelelően támogató intézményrendszer kialakításában meg kell indulnia. A tanulmány számba veszi a lemaradás e tekintetben megfigyelhető legfontosabb tényezőit, amelyekkel kapcsolatban a kibontakozás lehetőségei is megfogalmazódnak. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: D22. * a kutatásunk a Budapesti corvinus egyetem Vállalatgazdaságtan intézetében folyó kutatások szerves része. Köszönettel tartozunk az intézet anyagi és erkölcsi támogatásáért és a kollégáktól kapott segítségért. Különösen sokat merítettünk az intézet versenyképességi kutatásaiból, és reméljük, hogy eredményeink elsősorban ezeket a kutatásokat erősítették. Ugyancsak köszönettel tartozunk az egyetem Közszolgálati alapítványa munkatársainak a kutatáshoz nyújtott támogatásukért. Boda györgy és fülöp zoltán kutatását az efop-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. a projekt az európai Unió támogatásával, az európai szociális alap és magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg.

show abstract

Gátak a magyar vállalati növekedésben

Cited by 3 publications

References 3 publications

A méltányosság és az intézményi bizalom szerepe a gazdaságban

A méltányosság és az intézményi bizalom szerepe a gazdaságban

Kis- és középvállalkozások pénzügyi sérülékenysége

A növekedési ütem és a foglalkoztatás növelésének lehetőségeiről

Contact Info

Product

Resources

About