Az exportálást és az exportáló vállalatokat a nemzetközi gazdaságtan és a versenyképesség szakterületei egyaránt kutatási témájuknak tekintik. A nemzetközi üzleti gazdaságtan a vállalati teljesítményekre összpontosít, s elsősorban kvalitatív eszköztárat használ. A versenyképesség inkább a nemzetgazdasági szintű kérdésekre fókuszál és a kapcsolódó kutatásokban a kvantitatív módszerek dominálnak. E cikk egyik újdonsága, hogy e kétféle kutatási módszer eredményeit összeveti ugyanazon vállalati mintára támaszkodva. A szerzők megvizsgálják, hogy az exportorientált hazai KKV-k teljesítménye hogyan értékelhető a vállalati pénzügyi teljesítmények mintázatai alapján, és milyen következtetések adódnak az eredményekből a vállalati és a nemzetgazdasági versenyképességre. Eredményeik szerint az exportintenzív KKV-k a kimagasló teljesítményű magáncégek közé tartoznak, és ebben a kiváló menedzsment, valamint a folyamatos tanulás és az innováció is közrehat. Ugyanakkor jó teljesítményt más módon és a hazai piacokon is el lehetett érni, s a kivitel önmagában nem volt garancia a kiválóságra.

No abstract

A magyar gazdaság növekedése regionális összevetésben rendkívül szerénynek bizonyult az elmúlt években. A szerzők több mint 4.500 vállalatot felölelő mintára építő kutatása szerint a vállalati növekedés lanyhulása mögött nem csupán a növekedési képesség, de a növekedési szándék mérséklődése is meghúzódik. Az utóbbi években inkább a hazai tulajdonú, 50 fő feletti, exportfókuszú cégek növekedtek, noha a gazdaságpolitika főként a külföldi kézben lévő cégek (FDI), a hazai KKV-k és a belső piac fejlesztését tűzte zászlajára. A GDP növekedési dinamikájának megemeléséhez a hazai szabályozási környezet stabilizálására, a gazdasági szereplők kilátásokba vetett bizalmának javítására, a központi centralizáció mérsék-lésére, a vállalati jövedelmezőség javítására lenne szükség.

A hatékony piac ösztönzi, kikényszeríti a hatékonyabb vállalatot. A hatékony adózás növeli a társadalmi jólétet, de gyengíti a piac hatékonyságát, korrigálja az erőforrások elosztását. Az adócsalás és a korrupció rontja a piaci hatékonyságot. Ha az adócsalás megjelenik és jelentőssé válik, akkor a modellszámítások szerint az etikus és az adócsaló vállalat teljesítménye is jó eséllyel romlik. A vállalatok üzleti modelljük változtatásával válaszolhatnak az adócsalás és a korrupció okozta környezeti változásokra. Azonban bármelyik utat is választják, az adócsalás és a korrupció egy adott mértékén túl a vállalati hatékonyság romlásával jár, ráadásul az etikus vállalat ki is szorulhat a piacról. Ettől kezdve a vállalatok értéke csökken, kockázatuk nő. Ezzel együtt elvész az iránytű az erőforrások elosztásához, s ez a gazdaság egészének teljesítményromlásához vezet. Nem lesz hatékony az állam, a gazdaság és a vállalat.

A classification is provided on competitiveness investigations to make match with IB research, and a firm-level research is presented to probe it. Findings on a sample of 4000 manufacturing firms from Hungary, show that several layers of duality exist parallelly in the economy. One finding is that for the locally owned entities export intensity is the main driver for their performance differences, and foreign subsidiaries can be separated by their relative wage level to the industry average. It suggests that competitiveness policy needs to be adjusted accordingly to promote both economic performance and economic convergence effectively.