Home ranges of brown hares in a natural salt marsh: comparisons with agricultural systems

Kunst, Peter J. G.; Wal, René van der; Wieren, Sip van

doi:10.4098/at.arch.01-31

Cited by 18 publications

(2 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A kontrollterületek esetében törekedtünk az izoláltságra, azokat a számunkra mérvadó, AKG-ben résztvevő parcelláktól minimum 720 m-re jelöltük ki. Korábbi külföldi-és hazai kutatások alapján a mezei nyúl mozgáskörzetének átlagos mérete 40 hektár (KUNST et al 2001, FARAGÓ 2006a, ANGELICI et al 1999, PESCHEL et al 2004, KUNST et al 2001, FISHER ésTAGAND 2012, FERRETTI et al 2010, RÜHE és HOHMANN 2004, MISIOROWSKA és WASILEVSKI 2008. Ez alapján a mezei nyúl mozgáskörzet-rádiusza átlagosan 356 m, melynek a kétszerese 712 m, melyet a könnyebb számítások végett, 720 mre kerekítettünk fel (AVRIL et al 2014).…”

Section: Anyag éS Módszerunclassified

Az apróvad, mint az agrár-környezetgazdálkodási programok hatásindikátora – módszertani áttekintés

Szemethy

Keller

Újhegyi

et al. 2015

View full text Add to dashboard Cite

Az Európai Unió számos tagországában hoztak létre agrár-környezetgazdálkodási programokat, melyek az intenzív mezőgazdaság káros hatásait hivatottak mérsékelni. Eredményességüket komoly szakmai vita kíséri, mely pusztán gazdasági jelentőségük miatt is kiemelt fontossággal bír. Hazánkban 2014-ben zárult le az Agrár-környezetgazdálkodási Támogatási Rendszer (AKG) 5 éves ciklusa. Ennek apróvadfajokra gyakorolt hatásának felmérésével a Vadvilág Megőrzési Intézetet bízta meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Az apróvadfajok – kiemelten a mezei nyúl (Lepus europaeus) – kiváló bioindikátorai a hasonló programoknak, illetve a mezei ökoszisztémáknak, az extenzív gazdálkodási módoknak. Állományváltozásuk számos egyéb, sok esetben veszélyeztetett, nehezen megfigyelhető faj állományalakulását is jelzi. Az AKG és az apróvad- állományok kapcsolatát kis és nagy térléptékű elemzésekkel is vizsgáltuk, előbbiek magukba foglalták a széles körben alkalmazott állománybecslési, területhasználat-elemzési módszereket, utóbbiak pedig az Országos Vadgazdálkodási Adattár állománybecslési- és terítékadatait vetették össze az AKG-ben résztvevő mezőgazdasági parcellák adataival. Ezen adatsorok kiértékelése által lehetővé vált az AKG gyakorlati eredményeinek minél pontosabb felmérése, valamin kialakításra került egy, a jövőben is jól használható monitoring-rendszer a későbbi programok ellenőrzésére.

show abstract

Section: Anyag éS Módszerunclassified

Az apróvad, mint az agrár-környezetgazdálkodási programok hatásindikátora – módszertani áttekintés

Szemethy

Keller

Újhegyi

et al. 2015

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…On the other hand, these species have home ranges small enough for a wind farm to be an essential part of the areas they inhabit and large enough for them to avoid or search for turbines. Specifically, the home ranges of the studied species are as follows: roe deer, from 57 to 88 ha (Morellet et al 2013); European hare, from 10 to 40 ha (Kunst et al 2001; Rühe and Hohmann 2004); red fox, from 300 to 600 ha (Goszczyński 1989); common pheasant, from 0.5 to 45 ha (Okarma et al 2008). …”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Do terrestrial animals avoid areas close to turbines in functioning wind farms in agricultural landscapes?

Łopucki

Klich

Gielarek

2017

Environ Monit Assess

View full text Add to dashboard Cite

Most studies on the effects of wind energy on animals have focused on avian and bat activity, habitat use, and mortality, whereas very few have been published on terrestrial, non-volant wildlife. In this paper, we studied the utilization of functioning wind farm areas by four terrestrial animals common to agricultural landscapes: European roe deer, European hare, red fox, and the common pheasant. Firstly, we expected that the studied animals do not avoid areas close to turbines and utilize the whole area of functioning wind farms with a frequency similar to the control areas. Secondly, we expected that there is no relation between the turbine proximity and the number of tracks of these animals. The study was conducted over two winter seasons using the snow-tracking method along 100 m linear transects. In total, 583 transects were recorded. Wind farm operations may affect terrestrial animals both in wind farm interiors and in a 700-m buffer zone around the edge of turbines. The reactions of animals were species specific. Herbivorous mammals (roe deer and European hare) avoided wind farm interiors and proximity to turbines. The common pheasant showed a positive reaction to wind turbine proximity. The red fox had the most neutral response to wind turbines. Although this species visited wind farm interiors less often than the control area, there was no relation between fox track density and turbine proximity. Greater weight should be given to the effects of wind farms on non-flying wildlife than at present. Investors and regulatory authorities should always consider the likely impacts of wind farms during environmental impact assessments and try to reduce these negative effects.

show abstract

Dune Hares: Population Indices, Home Range Size, and Habitat Selection of the European Hare on a Danish Island

Högberg Kleist,

Mortensen,

Bregnballe

et al. 2024

Ecology and Evolution

View full text Add to dashboard Cite

Population indices, such as transect counts of animals, can provide important information concerning population changes over time. Moreover, data concerning the home range size and habitat selection of individuals can provide valuable insight into spatial requirements of animals and how they can adapt to variable environments. Here, we describe the population development of European hares (Lepus europaeus) and investigated home range sizes and habitat selection of six radio‐tagged individuals on the small (80 ha) Danish Wadden Sea island Langli. The average minimum hare population density from 1983 to 1997 was 64 ± 36 (mean ± SD) hares/km2, with hare numbers varying among years and seasons. The average home range size was 23.3 (CI: 18.9–28.7) ha, which is comparable to agricultural areas of high structural diversity. Moreover, hare habitat selection was generally bimodal, with hares moving over larger areas and selecting marsh habitat for foraging during nighttime, and dune and grassland habitat for resting during daytime, especially during winter. Combined, our results indicate that hare abundance and space use in the dunal landscape of Langli Island were similar to agricultural areas of comparatively high habitat quality. Thus, dunal marsh landscapes offer high‐quality habitat for hares and might be of importance as population strongholds at a time when hare populations are declining in many agricultural areas across Europe.

show abstract

Home ranges of brown hares in a natural salt marsh: comparisons with agricultural systems

Cited by 18 publications

References 0 publications

Az apróvad, mint az agrár-környezetgazdálkodási programok hatásindikátora – módszertani áttekintés

Az apróvad, mint az agrár-környezetgazdálkodási programok hatásindikátora – módszertani áttekintés

Do terrestrial animals avoid areas close to turbines in functioning wind farms in agricultural landscapes?

Dune Hares: Population Indices, Home Range Size, and Habitat Selection of the European Hare on a Danish Island

Contact Info

Product

Resources

About