Számos nemzetközi és magyar tudományos kutatás vizsgálja a
számítógépek és az internet hatásait a társadalmi struktúrákra, a
gazdaságra, az egyénre, és jelen esetben az oktatásra és a felsőoktatásra.
Az IKT eszközöket már nem csupán az oktatás adminisztrációjában, hanem a
teljes pedagógiai és tanítási-tanulási folyamatban is használják (Byungura
et.al. 2016).
Egyre hangsúlyosabbá válik az emberi erőforrások megmozgatásához az
IKT-infrastruktúra kapacitások kiépítése az egyetemeken, kezdve a
felsőoktatás politikától a végrehajtásig (Byungura et.al. 2016).
Tanulmányunk az IKT kapacitásépítési stratégiák artikulációját vizsgálja és
mutatja be mind az intézményi IKT-politika, valamint a létrejövő struktúra
alapján.
Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy a covid helyzet hatására az
IKT-eszközök és a közösségi média platformjai révén milyen könnyen
építhettek intézetünkben társadalmi kapcsolatot a hallgatók az oktatók,
valamint az adminisztráció között. Ez a kialakult formális, és a mellé
szövődő informális struktúra az online felsőoktatási rendszer gyors
reagálású átalakításában elengedhetetlen megtartó erővel bírt. Továbbá
vázoljuk, hogy a pandemiás helyzet zárásával melyek maradtak azok az online
elemek és lehetőségek, amelyek tovább élnek és működnek.
Munkánk empirikus forrásához a Debreceni Egyetem Nevelés és
Művelődéstudományi Intézetének Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok
tanszéke által az egyetemi elektronikus térben létrehozott kurzustartalmai
és a kurzusokhoz kapcsolódó informális online és jelenléti csoportok
tartalomelemzése és kvalitatív megfigyelései adják az alapot. A covid
helyzetet megelőző, a pandemiás időszakban kizárólag online működő és az
azt követő részleges csoportfennmaradás elemzése és értelmezése a célunk,
vizsgálva azt, hogy a negatív társadalmi időszak milyen fennmaradó vagy
részlegesen fennmaradó pozitív hatásokat generált az online
oktatói-hallgatói térben.