Inváziós fajok előfordulása és kezelése Magyarország védett és Natura 2000 területein, európai összehasonlítással

Kézdy, Pál; Csiszár, Ágnes; Korda, Márton; Bartha, Dénes

doi:10.20332/tvk-jnatconserv.2018.24.85

Cited by 6 publications

(9 citation statements)

References 9 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Hazai viszonylatban inváziós növényfajokhoz kapcsolódóan kérdőíves felmérésen alapuló kutatásokra találunk példát az elmúlt évekből (lásd pl. a fehér akác és a mirigyes bálványfa gazdasági jelentőségének és visszaszorításuk költségeinek feltárása nemzeti park igazgatóságok és állami erdészetek körében (Demeter et al 2015), a mirigyes bálványfához való viszonyulásról önkormányzatok körében (Demeter et al 2017), inváziós fajokkal, köztük növényfajokkal kapcsolatos problémákról (Kézdy et al 2018), az inváziós mézelő növényfajok megítéléséről nemzeti park igazgatóságok és méhészek körében (Meinhardt 2019), de a feltárás még bőven nem teljeskörű.…”

Section: Bevezetésunclassified

Egyes mézelő idegenhonos özönfajok értékelése ágazati interjúk alapján

Meinhardt

Czóbel

Kovács‐Hostyánszki

et al. 2022

View full text Add to dashboard Cite

Az általunk vizsgált idegenhonos inváziós fajok a fehér akác (Robinia pseudoacacia L.), a közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca L.), valamint a két inváziós aranyvessző faj: a kanadai (Solidago canadensis L.) és a magas (Solidago gigantea Ait) egyaránt kiváló mézelők. Emellett a fehér akác erdőgazdasági jelentősége is nagy. Inváziós jellegüknek köszönhetően azonban rendkívül komoly károkat képesek okozni a természetben, a lágyszárú fajok akár a mezőgazdaságban is. Vizsgálatunk során 2020-ban országos szakpolitikai szinten készítettünk interjúkat a négy legfőbb érintett ágazat képviselőivel: természetvédelmi, méhészeti, erdészeti, valamint mezőgazdasági szakemberekkel. A kutatás fókuszában a négy ágazat mézelő inváziós növényfajokkal kapcsolatos konfliktusos pontjainak és együttműködési lehetőségeinek feltárása volt. Az interjú összefoglalókat kvalitatív elemzésnek vetettük alá. Eredményeink azt mutatták, hogy a vizsgált fajok elterjedését és trendjeit az ágazatok részben eltérően ítélik meg. A vizsgált fajok közül a legmarkánsabb ellentét egyértelműen az akác kapcsán érzékelhető az ágazatok között. A természetvédelmi ágazat számára a fehér akác az egyik legártalmasabb özönfaj, a méhészek legfontosabb mézelő növényfaja, az erdőgazdálkodók számára értékes faanyagot jelent, inváziós jellegét egyes szakemberek nem ismerik el. A közönséges selyemkóró, valamint az inváziós aranyvessző fajok tömeges jelenléte a természetvédelem és a mezőgazdaság számára egyaránt komoly költségeket jelent a visszaszorítás szükségessége és a mezőgazdálkodók számára a támogatásokból való kizárás lehetősége miatt is. A méhészek számára a selyemkóró néhány évtizeddel ezelőtti jelentőségéből folyamatosan veszít, köszönhetően annak, hogy a klímaváltozás kapcsán bekövetkező szárazodás hatására nektár produkciós képessége jelentősen lecsökkent. Az aranyvessző jelentősége a méhcsaládok betelelésében rejlik, ugyanis kulcsfontosságú a raktáraik feltöltése természetes virágporral, ez pedig az utolsó jelentős virágzású méhlegelő az évben. Az ágazati szakértők visszajelzései alapján a vizsgált fajokat érintő legtöbb jogszabály és támogatás a visszaszorítást hivatottak segíteni. A támogatások között azonban akad olyan, amely inkább a terjedést segíti elő. Az érintett ágazatok eltérő érdekeikből adódóan különféleképpen értékelik az inváziós fajokat, azonban előremutató, hogy együttműködésekre is van hajlandóság és példa. Az ágazati véleményeket feltáró vizsgálat kiváló alapot adhat az ágazatok közötti párbeszédre és megoldási javaslatok feltárására.

show abstract

Section: Bevezetésunclassified

Egyes mézelő idegenhonos özönfajok értékelése ágazati interjúk alapján

Meinhardt

Czóbel

Kovács‐Hostyánszki

et al. 2022

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Az érintett területek között kiemelkedő jelentőségű az ártereken tapasztalható károkozása. Magyarország védett területein a jelenleg legnagyobb kárt okozó tíz inváziós növényfaj egyike (Kézdy et al 2018). A Magyarországra behozott amerikai kőrisen nagyon kevés kártevő ízeltlábú faj ismert.…”

Section: -2 áBra: Az őShonos Kőriseinken éLő Szintén őShonos Aceria F...unclassified

Az Aceria fraxiniflora (Felt) (Acari: Eriophyoidea) gyors terjeszkedése és jelenleg ismert előfordulásai Magyarországon

Korda¹,

Ripka²,

Hirka³

et al. 2022

Erdészettudományi Közlemények

View full text Add to dashboard Cite

A mikroszkopikus méretű gubacsatkák lágyszárú és fás szárú növények hajtásán, levelén, virágán és termésén élősködnek. Tápnövényeik nagyobb része a fás szárúak közül kerül ki. A közelmúltban amerikai kőrisen (Fraxinus pennsylvanica) megtalált Aceria fraxiniflora gubacsatka faj gyors terjedése szembetűnővé vált hazánkban. A jelenség vizsgálata során összesen tizenhét megyében, a főváros öt budai és kilenc pesti kerületében sikerült bizonyítani a faj jelenlétét. A felmérés során a faj gubacsai – Európában először – előkerültek a fehér kőrisről (F. americana) is. Az atkák szívogatásával érintett fákon a virágok, illetve termések gubacsosodásának mértéke potenciálisan felveti az inváziós amerikai kőris spontán terjedésének visszaesését is.

show abstract

“…Az egyik legelözönlöttebb hazai élőhelyünk a nyílt homokpusztagyep, és ezen az élőhelyen a közönséges akác (Robinia pseudoacacia L.) mellett a közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca L.) a legfontosabb inváziós növényfaj (Botta-Dukát 2008). A faj országos szinten is az egyik legjelentősebb inváziós növény (Kézdy et al 2018). A selyemkóró inváziójának történetét Bagi (2004) (Szitár et al 2018).…”

Section: Bevezetésunclassified

A selyemkóró (Asclepias syriaca L.) tömegességének változásai homoki parlagokon szukcesszió és természetvédelmi kezelés hatására

Csecserits¹,

Halassy²,

Rédei³

et al. 2020

termvedkozlem

View full text Add to dashboard Cite

Hazánk egyik jelentős özönnövénye az évelő lágyszárú selyemkóró (Asclepias syriaca), mely leginkább homoki parlagokon és zavart homokgyepekben válik dominánssá. Bár számos védett területen végeztek természetvédelmi kezeléseket a visszaszorítása érdekében, a kezelések monitorozása sokszor – megfelelő erőforrás hiányában – elmarad. Egy 2000-ben indult parlagszukcessziós vizsgálatunk helyszínén 2014-ben selyemkóró elleni vegyszeres kezelést végeztek. A vizsgálat állandó mintavételi helyei alkalmat adtak a kezelés hatásának megfigyelésére is. A vizsgált parlagok egy részén a selyemkóró a művelés felhagyása után fokozatosan vált dominánssá. A vegyszeres kezelés hatására a faj tömegessége lecsökkent, de nem tűnt el a területről. Az őshonos növénycsoportok tömegessége a kezelés után 3 évvel sem nőtt szignifikánsan, tehát egyelőre nem történt jelentős regeneráció a korábban selyemkóróval elözönlött területeken.

show abstract

Inváziós fajok előfordulása és kezelése Magyarország védett és Natura 2000 területein, európai összehasonlítással

Abstract: A legsúlyosabb veszélyeztető tényezők Magyarország és Európa védett, illetve Natura 2000 területein (kumulatív értékek).

Cited by 6 publications

References 9 publications

Egyes mézelő idegenhonos özönfajok értékelése ágazati interjúk alapján

Egyes mézelő idegenhonos özönfajok értékelése ágazati interjúk alapján

Az Aceria fraxiniflora (Felt) (Acari: Eriophyoidea) gyors terjeszkedése és jelenleg ismert előfordulásai Magyarországon

A selyemkóró (Asclepias syriaca L.) tömegességének változásai homoki parlagokon szukcesszió és természetvédelmi kezelés hatására

Contact Info

Product

Resources

About