Jóléti rezsimek és a bizalom kapcsolata

Abstract

A tanulmány az eltérő jóléti rezsimekhez tartozó országok és az általánosított, illetve az intézményi bizalom közti kapcsolatot vizsgálja 18 országra nézve a European Social Survey 2008-as és 2014-es adatain. Az elemzés abból az alapfeltevésből indul ki, hogy egy társadalom intézményeinek működési logikája reprezentálja a társadalmi kapcsolatokat, konvenciókat alakít ki a társadalomban, ezáltal hatást gyakorol az egyének világról alkotott megértésére is. A tanulmány feltételezése szerint a jóléti rezsimek mögött meghúzódó intézményrendszer logikája összefüggést mutat az adott társadalomban élők átlagos bizalmi szintjével. A kétváltozós összefüggések mellett többszintű modellekkel is sor kerül a feltételezések vizsgálatára, melyek lehetővé teszik egyéb, egyéni és ország szinten megfigyelhető tényezők hatásának elemzését is. Az elemzés eredményei szerint a kétváltozós vizsgálatok és az egyéni szintű tényezőket figyelembe vevő többszintű modellek alapján is szignifikáns különbség figyelhető meg az egyes országok bizalmi szintjében. A szociáldemokrata jóléti rezsimhez tartozó országokat jellemzi a legmagasabb bizalmi szint, mind az általánosított, mind pedig az intézményi bizalom tekintetében. Azonban a makroszintű változók szerepeltetésével (egy főre jutó reál GDP, jövedelmi egyenlőtlenségek mértéke, külföldi népesség és protestánsok aránya) az országok közti különbségek intézményi bizalmi szintjük tekintetében nem szignifikánsak, általánosított bizalmi szintjükre nézve pedig jelentősen csökken az országok közti szóródás. Az általánosított és intézményi bizalom közti kapcsolat az egyéni és makro szintű tényezők mellett is szignifikánsan fennmarad.

Az embertársakba vetett bizalom Magyarországon a hagyományos kérdőíves eszközök alapján

“…Mindezt az elérhető adatforrások és eszközök lehető legszélesebb körének használatával próbáljuk megvalósítani. Az elmúlt években, évtizedekben számos empirikus jellegű tanulmány foglalkozott a magyar társadalom bizalmával (többek között: Boda és Medve-Bálint 2012; Bodor et al 2017 Grünhut et al 2019aGrünhut et al , 2019bGrünhut et al , 2019cGyőri et al 2020;Hajdu 2012;Hajdu és Megyesi 2017;Keller 2009;Kopasz 2005;Pusztai 2018;Seligman és Füzér 2014;Tóth 2005Tóth , 2009Vit 2018). E vizsgálatok megegyeznek abban, hogy gyakorlatilag kivétel nélkül a bizalom úgynevezett standard kérdőíves eszközét használják elemzéseikben, különböző adatforrásokra támaszkodva.…”

Klímaaggodalom és környezettudatos cselekvés a bizalom tükrében

“…, ellenben empirikus jellegű tanulmányokat viszonylag nagyszámban találhatunk. Ezek az esetek kisebb részében saját kérdőíves adatfelvételeken alapulnak (lásd többek között:Kopasz 2005, Csizmadia 2014, Hajdu-Megyesi 2017, Pusztai 2018, Grünhut et al 2019b, Győri et al 2020, gyakrabban pedig különböző nemzetközi összehasonlító felmérések adataival dolgoznak (lásd többek között:Tóth 2005, Dupcsik-Tóth 2008, Tóth 2009, Giczi-Sik 2009, Csite 2009, Keller 2009, Hajdu 2012, Boda-Medve-Bálint 2012, Gerő-Hajdu 2015, Vit 2018…”