A bizalom morális-emocionális és racionális igazolásainak empirikus vizsgálati lehetőségei Absztrakt: A tanulmány empirikus eszközök segítségével tárja fel az embertársak iránt mutatott ún. általánosított bizalom mögött meghúzódó igazolásokat. Az eredmények szerint a morálisan-emocionálisan megalapozott magas bizalmúak igazolásmintázata kiegyenlített, míg a morálisan-emocionálisan megalapozatlan magas bizalmúak, illetve az alacsony bizalmúak sokkal inkább a racionális igazolásaikra hajlamosak-kénytelenek támaszkodni. Ugyanakkor a három bizalomcsoportba tartozó válaszadók nem mutatnak eltérést egymástól annak kapcsán, hogy milyen tulajdonságokat várnak el másoktól a bizalom megelőlegezése végett, illetve mások milyen jellegű viselkedése váltja ki belőlük a bizalom csökkenését, annak megvonását. A válaszadók egyöntetűen a morális-emocionális tartalmú tulajdonságokat, illetve viselkedéseket találják fontosnak, és sokkal kevésbé a racionális jellegűeket. Ezek az eredmények megerősítik azt az elméleti állítást, miszerint attól függetlenül, hogy valaki kevésbé vagy inkább jobban megbízik embertársaiban, kognitív módon tudja, mire alapozható a bizalom valójában. Az elemzés záró szakaszában a bizalom rádiuszának vizsgálata tovább erősíti a tanulmány legfőbb mondanivalóját, amely alapján a valódi bizalom elképzelhetetlen emocionális-morális megalapozottság nélkül.

Trust is a field of research in social sciences that has complex, well-developed theoreticalapproaches, but its empirical tools are less precisely grounded. The most common survey toolfor measuring generalized trust is a formula often referred to in the literature as “standard”trust question, which reads as follows: “Generally speaking, would you say that most people canbe trusted or that you need to be very careful in dealing with people?” The aim of the paper is toexamine this standard survey item along the dimensions of reliability and validity. In our analysis,we use Hungarian data obtained from various international surveys. Our results indicate seriousvalidity problems, as the standard question shows only weak linkage with additional variables,which, based on the conceptual background, should be in a close relationship with trust.KEYWORDS: trust, generalized trust, survey methods, reliability, validity

Jelen tanulmány célja a bizalom mérésének vizsgálata kérdőíves (survey) módszerrel, melyhez az European Social Survey 2002 és 2018 közötti magyar adatait használom. A tanulmány lényegében az általánosított bizalom mérésének érvényességére fókuszál. Ez azért is fontos, mert a standard bizalom kérdést és a fogalomhoz kapcsolódó általánosított bizalomkérdéseket gyakran makroszintű tudományos és szakpolitikai állítások megfogalmazására használják, és indikátorai a különböző szociológiai, közgazdaságtani, pszichológiai, és politikatudományi kutatásoknak. Azonban, ha ezek az eredmények nem működnek jól mikroszinten, akkor makroszinten is át kell gondolni a használatukat.

A tanulmány az úgynevezett standard bizalomkérdést teszi átfogó kritikai vizsgálat tárgyává, amelyet a bizalom kérdőíves mérésének leggyakrabban alkalmazott eszközeként tartanak számon. A kritikai fókusz a tartalmi érvényesség szempontjait követi, mégpedig olyan módon, hogy a standardon mért adatokat – a teljes mintára vonatkozóan és egyéni szinten is – összeveti egyéb, jól ismert kérdőíves eszközök, köztük a bizalomrádiusz, az ANES-kérdéssor és a bizalomindex eredményeivel. A tartalmi érvényesség e rendkívül átfogó, a bizalomkutatásban mindenképpen hiánypótlónak számító vizsgálatát saját felmérésből származó adatok teszik lehetővé. Az írás legfontosabb következtetése, hogy a standard bizalomkérdés túlságosan nagyvonalúan azonosítja be az ismeretlen mások felé – saját elmondásuk szerint – bizalmat érző válaszadókat, ugyanis a többi eszközzel összevetve rendre az derül ki, hogy ezek az elvileg magas bizalmú egyének jelentős arányban mégsem éreznek bizalmat az ismeretlenek irányába.

A tanulmány az embertársakba vetett bizalom, vagyis a legtágabban értelmezhető személyközi bizalom mérésére kifejlesztett kérdőíves eszközöket tekinti át, különböző adatbázisok mentén, s hosszabb időspektrumra vonatkozóan. A legnevesebb nemzetközi összehasonlító vizsgálatok többféle mérési megközelítést alkalmaznak az ismeretlen mások felé érzett bizalom megragadására. Ezek a közös elméleti háttér egy-egy sarkalatos dimenziójára támaszkodnak. Az alkalmazott kérdőíves eszközök ma már mind bevett, hagyományos módszereknek tekinthetők a szakirodalomban. Mindez lehetővé teszi, hogy az adatbázisok vonatkozó eredményeit összevessük, s az eszközök „működését” átfogóbban lássuk. A tanulmány különös figyelemmel Magyarországra végzi el ezt az áttekintést, hogy így a kérdőíves technikák tükrében képet alkothasson az embertársakba vetett bizalom hazai sajátosságairól.