Bevezetés: A cardiovascularis rizikó csökkentésére irányuló
megelőző erőfeszítések ellenére a szív- és érrendszeri halálozás mértéke nő. A
rendszerszintű, protokolláris, kibővített cardiovascularis szűrés működtetése
lehet egy olyan populációs stratégia, amelynek hosszú távú hatása hozzájárulhat
a mortalitás csökkenéséhez. Célkitűzés: A jelen tanulmány
célja, hogy a Budakalász Epidemiológiai Vizsgálat (BEV) utánkövetéseként
megvizsgáljuk a résztvevők 2012 és 2019 között történt
egészségmagatartás-változását. Módszer: A hatékony utánkövetés
érdekében létrehoztunk egy cardiovascularis egészségmagatartás-indexet. A
kutatásba olyan, közepes és magas cardiovascularis rizikójú vizsgálati
személyeket vontunk be, akik 2012-ben részt vettek a BEV komplex
cardiovascularis rizikóbecslésében (n = 502). A 2019-es utánkövetés kérdőívében
a BEV-alapvizsgálatban is felvett alapadatok (demográfia, egészséges életmód,
rizikóviselkedés, gyógyszeresen kezelt betegségek), továbbá újonnan felvett
pszichológiai kérdőívek (Észlelt Stressz, WHO Jóllét, Beck-féle Reménytelenség
Skála, az egészség területére adaptált Társas Támogatás, ABCD Risk
Questionnaire) szerepeltek. Eredmények: Az elemzésünkben
létrehozott cardiovascularis egészségmagatartás-index minden faktora 70% fölötti
javulást mutatott 2012 és 2019 között. A résztvevők 37,6%-a tett valamit az
egészségéért, bevallásuk szerint 30,3%-nak nagy vagy nagyon nagy hatással volt
az életére a 2012-es BEV-vizsgálat a vizsgálatot követő egy évben, illetve
24,7%-nak a jelenlegi életére is. A javuló egészségindexek szignifikáns
korrelációs összefüggést mutatnak a pszichés faktorokkal. A pszichés faktorok
pozitív irányú összefüggést mutattak a jólléttel (tau_b = 0,344) és negatívat az
észlelt stresszel (tau_b = –0,225) és a reménytelenséggel (tau_b = –0,206).
Következtetés: Hét évvel a BEV cardiovascularis
rizikóbecslését követően a vizsgálatban korábban részt vevőknél jelentős
egészségmagatartás-változást tapasztaltunk. A javuló értékek magasabb mentális
jólléttel járnak együtt. A BEV életmóddal való kapcsolatából és a szándékolt
változtatásból arra következtethetünk, hogy a cardiovascularis rizikó-becslésnek
az egészségmagatartás-változás irányában előremozdító befolyása van. Orv Hetil.
2023; 164(4): 119–131.