Logic and Conversation

Chapman, Siobhan

doi:10.1057/9780230005853_5

Cited by 14 publications

(16 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…In analyzing the data, the researcher first categorized the flouting of the maxims by using Grice's theory (Grice, 1975). In his theory, Grice classifies the flouting of Cooperative Principles into four maxims.…”

Section: Data Analysis Methodsmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Topics and Reasons for Violating the Maxim of Quantity when Implicature is Generated

Ngenget¹

2019

Proceeding of the 4th International Seminar on Linguistics (ISOL-4)

View full text Add to dashboard Cite

Testing a theory is required to give room for the theory to improve and develop. This research is conducted for this reason. Specifically, this research is designed to identify the topics and reason of the violation of the maxim of quantity when the implicature is generated to complement the writer's earlier research. The data were collected by taking notes of the implicature produced by the participants during lunchtime at Universitas Katolik De La Salle Manado. The result shows that in the violation of the maxim of quantity, participants use implicature mostly to share information. The most significant topics in the violations of the maxim of quantity are jobs and people.

show abstract

Section: Data Analysis Methodsmentioning

confidence: 99%

“…Theoretically, since Cooperative Principle appeared for the first time (Grice, 1975), it did not get mass attention from researchers. However, it does not mean that this theory was completely ignored.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Topics and Reasons for Violating the Maxim of Quantity when Implicature is Generated

Ngenget¹

2019

Proceeding of the 4th International Seminar on Linguistics (ISOL-4)

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A keret kialakításában terepmegfigyeléseimen és a kooperáció és kommunikáció kapcsolatát firtató kommunikációelméleteken (pl. Grice 1975, Sperber és Wilson 1986, Clark és Brennan 1991, Tomasello 2008, Horányi 2009 kívül olyan elméleti megközelítésekre építettem, melyek a kreativitás (Csíkszentmihályi 1998, 1999, Csíkszentmihályi és Sawyer 1995, Eysenck 1994, az átmeneti helyzetek (Turner 1969), az egyéni világok és publikus reprezentációk, közösségi szemantikák közötti átjárás (Schulze 2000, Polányi 1994 elveinek feltárására vállalkoznak. Az így kialakított megfigyelési és elemzési szempontok alapjául szolgáló összefüggésekről és empirikus megfigyelésekről bővebben írok itt: Kéri (2016b).…”

Section: Kommunikációs Szempontú Megközelítés éS Elemzési Keretunclassified

Laza közösségek és művészeti gyakorlat

Kéri¹

2016

JEL-KÉP

View full text Add to dashboard Cite

A kreativitás elvének dinamikái különös jelentőséget kapnak az olyan kultúraközi helyzetekben, ahol eltérő háttérrel érkező résztvevők lépnek egymással interakcióba, és kezdeményeznek valamilyen közös cselekvést, együttműködést. Legutóbbi terepkutatásomat ilyen, általam mesterségesen generált helyzetekben végeztem: közös irányított művészeti gyakorlatokba vontam be különböző nemzetiségű Magyarországon élő bevándorlókat. Vizsgálódásaim motivációja annak feltárása, hogy különböző kommunikációs dinamikák miképpen hatnak, hogyan befolyásolják az emergens kooperáció formáit az ilyen helyzetekben. A terepmunka során megvalósult akció képzőművészeti eszközöket mozgósít, és épít korábbi terepkutatásaim és elméleti vizsgálódásaim eredményeire. A jelen cikkben ennek az akciónak a hátterét, a gyakorlatok releváns aspektusainak kvalitatív leírását és azok kommunikációelméleti vonatkozásait ismertetem. Amellett érvelek, hogy a vizuális alkotás sajátos szerepet tölthet be a nagyfokú bizonytalansággal jellemezhető kooperációs helyzetekben, a vizuális jelek azon tulajdonságának köszönhetően, hogy támogatják a határozatlan, képlékeny jelentéseket, és így segítik a különböző kooperációs keretek közötti átmenetet.

show abstract

“…Some theories of reference (e.g Ariel, 1990Ariel, , 2001Karttunen, 1969;Chafe, 1976;Givón, 1983;Gundel et al, 1993;Grosz et al, 1995;Almor, 1999;Arnold, 1998;Almor and Nair, 2007) are built on the assumption that, in choosing referring expressions, speakers evaluate the availability of the intended referent in their addressees' discourse model. Under this view, language production is a product of speaker-hearer cooperation (Grice, 1975;Chafe, 1976;Ariel, 1990;Gundel et al, 1993, a.o) and referential forms are seen as a mechanism for helping ensure cooperative communication between interlocutors.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Ambiguity avoidance in reflexive dependencies: Evidence from Romanian

Ivan¹,

Dillon²

2021

Preprint

View full text Add to dashboard Cite

The choice of a referring expression targeting a previously introduced discourse referent is affected by its potential ambiguity in a given context (Fukumura et al., 2013; Hwang, 2020): speakers use fewer pronouns in contexts where they would be ambiguous. In this work we investigate whether this effect extends to reflexive pronouns, whose distribution is typically governed by strict syntactic constraints, i.e. the Binding Theory (Chomsky, 1981; Büring, 2005). To ask this question, we turn to Romanian. Unlike English, the regular Romanian pronouns ea/el ‘her/him’ can corefer with a local referential antecedent (Luna talked about her), and be bound by local quantificational antecedents (Every girl talked about her). However, Romanian also has unambiguous reflexive expressions that may also be used in these contexts. We report two production experiments in Romanian investigating the effect of contextual ambiguity on the choice of referring expression for reflexive dependences with both referential (Experiment 1, e.g. Luna) as well as quantificational antecedents (Experiment 2, e.g. every girl), using a variant of the gender match paradigm used in previous work (Arnold, 2010). We find that, in unambiguous contexts, regular pronouns were the preferred form for reflexive and non reflexive dependencies in both experiments. However, whenever a regular pronoun would be formally ambiguous, speakers chose them less often, preferring instead unambiguous reflexive pronouns. Our results show: (1) like reference to non-local antecedents (Ariel, 1990, 2001; Arnold, 2010), intrasentential reference is also sensitive to discourse considerations, and (2) that potential discourse ambiguity impacts the choice of a referring expression irrespective of whether the dependency is achieved syntactically, i.e. bound variable dependencies, or via discourse computations, i.e. (local) coreference.

show abstract

Logic and Conversation

Cited by 14 publications

References 0 publications

Topics and Reasons for Violating the Maxim of Quantity when Implicature is Generated

Topics and Reasons for Violating the Maxim of Quantity when Implicature is Generated

Laza közösségek és művészeti gyakorlat

Ambiguity avoidance in reflexive dependencies: Evidence from Romanian

Contact Info

Product

Resources

About