Megyék, régiók és központjaik – modellek tükrében

Elzárt múlt-határtalan jövő? – Esztergom vonzáskörzete a huszadik században és az ezredfordulón

“…Tematikai és módszertani szempontból is, minden bizonnyal Gyıri Róbert nyugat-dunántúli, hasonló irányú és célú kutatásai e munka legfontosabb elı-és példaképei (Gyıri 2006). A vizsgálatokban szereplı módszerek publikált elméleti háttéranyaga, mérvadó táptalaja némileg gazdagabb (Bajmócy P.-Kiss 1999;2001;Dusek 2005). Így már most világos, hogy a vizsgálat várhatóan számos további kérdést, kutatási lehetıséget vet majd fel.…”

“…A rendelkezésre álló adatok alapján kellett kiválasztani azt a módszertani eszköz-készletet, mely segítségével a lehetı legbiztosabban tudjuk megválaszolni az eredendıen feltett kérdéseket. A már elkészült számos hasonló vizsgálati körő kutatás során (Bajmócy-Kiss 1999;Gyıri 2006) szakmailag többé-kevésbé elfogadottá vált, hogy a mindenkori népességszám adatokból megfelelı következtetéseket vonhatunk le a városok, falvak térszerkezetben elfoglalt pozíciójáról. Már önmagában a népes-ségváltozások elemzése, a népességi súlypont eltolódása, illetve maguk a települé-sek közötti távolságok közelítıen jól jelzik a köztük fennálló mindenkori kapcsolatés hierarchiarendszert.…”

“…A távolság megválasztásának kérdése azonban további lehetıségeket vet fel. Bár a szakirodalomban többnyire légvonal-távolság alapján számítottak gravitációs modelleket, a legtöbb esetben azért azt is megjegyzik, hogy a közúti-vagy idıtávolság alkalmazása lett volna a legcélszerőbb (Bajmócy-Kiss 1999). A rengeteg többletmun-kához mérten azonban kevés eltérést mutatott volna a modell az egyszerő légvonal-távolsághoz képest, ezért ez szinte minden esetben elmaradt.…”

“…Ezt támasztja alá, hogy egyrészt bár Budapest túlereje még jól kivehetı, az már nem olyan mértékő, hogy elnyomja Esztergom és a többi központ között fennálló ará-nyokat. Másrészt pedig a gyakorlati tapasztalatok szerint, a központokban megtalál-ható funkciók vonzóereje jobban függ a távolságtól, mint a "vonzó" város nagysá-gától (Bajmócy-Kiss 1999). A módszer alkalmazásával tehát minden esetben az alapcél az, hogy a központok köztes településekre kifejtett elméleti vonzás-mértéke és a valós területi kapcsolatok a lehetı legjobban közelítsék egymást.…”

“…A településhierarchiában betöltött szerepek szempontjából már az is árulkodó lehetne, ha pusztán a régió városainak népességszám-változásait vennénk szemügyre. Hiszen a városok népességváltozásai jól mutatják a mögöttük megbúvó történelmi, társadalmi folyamatokat, ezáltal jól rávilágítanak a városhierarchiában betöltött szerepekre is (Bajmócy-Kiss 1999). Ebben a régióban vizsgálódva talán ez az a mutató, mely a város településhierarchiában betöltött szerepére legösszefoglalóbban utalhat.…”