Néhány nyugat-dunántúli talaj könnyen oldható nehézfémtartalmának hosszú idő alatti változása

Abstract

Légszáraz állapotban tárolt talajminták és mintavételi helyeinek 25–27 év elteltével végzett ismételt mintavételezése után vizsgáltuk a Marcal-medencében és a Nyugat-magyarországi-peremvidéken a KCl–EDTA-oldható nehézfémtartalom változását üzemi viszonyok között. A jellemzett időtartam magába foglalja azt az időszakot, amikor viszonylag nagyobb műtrágyaadagokat alkalmaztak az üzemek. A vizsgálat a természetes és a humán eredetű környezeti tényezők együttes, hosszú távú hatása törvényszerűségeinek tanulmányozására irányult. A vizsgált, döntően barna erdőtalajok által borított régióban a talajok kémhatása az expozíciós idő alatt általában 1 pH-értékkel csökkent, a szervesanyagtartalom viszont nem változott. Az oldható Cd- és Cr-tartalom a homok mechanikai összetételű területen szignifikánsan csökkent a megfigyelés 26–28 éve alatt, a kötöttebb talajokon nem történt igazolható változás. A homoktalajokon megfigyelt változást a savanyodás hatására fokozódó kilúgozódásnak tulajdonítjuk. Közlekedési eredetű szennyezést nem tudtunk kimutatni. A szilárd burkolatú közlekedési utak 200 m-es környezetében és az attól nagyobb távolságra mért oldható nehézfémtartalom nem különbözött szignifikánsan. Nem volt kimutatható összefüggés a talajok oldható nehézfémtartalmának változása és a műtrágyázás hatására változó oldható P- és K-tartalom között. A vizsgált régióban a talajok oldható Co- és Pb-tartalma szignifikánsan növekedett a megfigyelési idő alatt. A növekedés 70–80 %-ban magyarázható az oldódási és redoxi folyamatok során keletkező könnyen oldható Mn-, Fe- és Altartalommal. Az összefüggésben a meghatározó szerepet a mangán játszotta. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált területen a talajok könnyen oldható nehézfémtartalmának változásait nem külső szennyezés, hanem a talajhasználat által befolyásolt mállási folyamatok és a talajkomponensek közötti átrendeződés okozza.

Kukorica N-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán

“…Nitrogén nélkül a 2 % humusztartalom alatti talajokon csupán 64-69 %-os termést, ezzel szemben a 3 % humusztartalom feletti talajokon 88-94 %-os termést lehetett elérni a teljes NPK-kezeléshez képest. Az 1 % alatti humusztartalmú homo ktalajokra kijuttatott, a gazdaságos termést biztosító átlagosan 180 kg N/ha adag már környezetkárosodást okozhatott ezeken a NO 3 -lemosódásra amúgy is hajlamos talajokon (SZUCS, 1986(SZUCS, , 1988NÉMETH et al, 1987NÉMETH et al, -1988RUZSÁNYI et al, 1994;NÉMETH, 1996NÉMETH, , 2000ÁNGYÁN & MENYHÉRT , 1997;NÉMETH & KÁDÁR, 1999;IZSÁKI & IVÁNYI, 2002)…”

“…termohelyek sorrendjében növekedett. A laza homoktalajokra kijuttatott, a gazdaságos termést biztosító átlagosan 190 kg N/ha már környezetkárosodást okozhatott ezeken a NO 3 -lemosódásra amúgy is hajlamos talajokon (SZUCS, 1986(SZUCS, , 1988NÉMETH, 1996NÉMETH, , 2000NÉMETH & KÁDÁR, 1999;NÉMETH et al, 1987NÉMETH et al, -1988RUZSÁNYI et al, 1994) (3. táblázat).…”