Obliterating creative capital? Urban governance of creative industries in post-socialist Budapest

Czirfusz, Márton

doi:10.7163/eu21.2014.26.5

Cited by 7 publications

(8 citation statements)

References 21 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…It is very likely that a continuation of the established practice of urban development in Budapest would consolidate, if not further deepen, the detrimental effects of the postsocialist transition. The next section explores the potential of creativity-driven urban regeneration to do better, for example, to mitigate the socio-spatial effects of three decades of highly biased market-led urban development policy in an integrated manner, and to strengthen the inclusivity, spatial justice, and the sustainability of the city (Czirfusz 2015). Landry's (2008) observation that creativity-driven urban regeneration policy is especially suited to parts of cities with an industrial past where the current urban environment is less attractive for high-end market-led developments.…”

Section: Post-socialist Urbanmentioning

confidence: 99%

Creativity-driven urban regeneration in the post-socialist context - The case of Csepel Works, Budapest

Taraba

Forgaci

Romein

2021

Journal of Urban Design

View full text Add to dashboard Cite

The complex institutional, economic, and societal trends that have characterized the post-socialist transition in Central and Eastern European countries have drastically reshaped urban development. The case of Budapest shows that three decades of nearly exclusive market-driven urban policies have resulted in a variety of social, spatial and environmental deficiencies. This paper presents the paradigm of creativity-driven urban regeneration and proposes an approach to implement this paradigm, with a key role for urban design interventions, to successfully address these challenges, specifically, the regeneration of industrial brownfields, in an integrated manner and to create more inclusive, just, and sustainable cities.

show abstract

Section: Post-socialist Urbanmentioning

confidence: 99%

Creativity-driven urban regeneration in the post-socialist context - The case of Csepel Works, Budapest

Taraba

Forgaci

Romein

2021

Journal of Urban Design

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Although individual studies [12] do not confirm the thesis that it is the creative communities to a greater extent than other factors that determine the level of development of large-scale economic systems, the interest in their identification, measurement and identification of ways of their integration in economic processes is high not only in the USA and Western European countries (where the concept of creative capital appeared), but also in Eastern European countries, which positively perceived the idea of increasing creativity as an important condition for increasing regional competitiveness [13]. Although in some of these countries the idea of creative capital has been translated into development practices differently, E3S Web of Conferences 3 01, 03007 (2021) REC-2021 https://doi.org/10.1051/e3sconf/202130103007 researchers note that "the creativity term can be used for positive alternatives, not only for criticism" [14].…”

Section: Literature Reviewmentioning

confidence: 99%

Regional imbalances in the localization of creative capital

Suvorova

2021

E3S Web Conf.

View full text Add to dashboard Cite

In the context of the changing role of non-material factors of development, creativity becomes an obligatory feature of a competitive economic system. This study is intended to characterize the features of the localization of creative capital in Russia. During the study, the features of the placement of components that form creative capital (associated with the cultural potential of a territory, the entrepreneurial activity of people, and innovation) were analyzed. The paper uses the statistical data of Federal State Statistics Service on the processes occurring in the regions. The methodological basis of the study is a cartographic analysis, as well as an analysis of indicators that make it possible to assess the level of inter-territorial inequality and the degree of concentration of resources. It was found that the localization of the elements of each of them has its own specifics: the least homogeneous is the space of implementation of innovative processes, while the difference between regions in the parameters of entrepreneurial activity is not so pronounced. This allows concluding that there is no single algorithm for the spatial location of creative capital. It has also been found that while the capital cities (Moscow and St. Petersburg) are clear centers for the localization of creative capital, the scale of other major cities in the country does not always allow them to act as points of attraction for creative resources.

show abstract

“…), de gyakran hasonló tartalommal mutatnak be a kutatók mind hazai, mind nemzetközi szinten. Miközben Richard Florida (2005) kreatív osztállyal és annak városmegújító hatásával kapcsolatos elképzeléseinek létjogosultsága ma is élénk vita tárgya (Czirfusz 2014), az Európai Unió városai kreatívváros-programjaikkal igyekeznek magukat a városok versenyében pozicionálni, illetve ezzel versenyelőnyre szert tenni (Egedy 2017). A városi vezetők a kreatív ipar vonzását és annak városmegújító hatását -a városokon belüli leromlott barnamezős övezetek felértékelésében, illetve a belvárosi területek revitalizációjában (és újra eladhatóvá tételénél) -azonban sok esetben túlértékelik (Casellas, Pallares-Barbera 2009;Evans 2009;Hutton 2008;Pratt 2009).…”

Section: Bevezetésunclassified

“…művészet) oldalát nem tartják a tudásintenzív gazdaság részének, hanem olyan eszköznek, mellyel a tudásintenzív szférát vonzhatják adott városi területre. Habár Florida (2005) elképzeléseit a kreatív osztályról és annak vonzásáról több oldalról kritizálták (Czirfusz 2014;Megadja 2008;Peck 2005), mégis újabb és újabb városok esetében jelenik meg a kreatív és tudásintenzív cégek vonzása feltételeként az irodaklaszterek kiváló fizikai és kedvező társadalmi környezetének megteremtése (pl. Jang, Kang 2016 szöuli esettanulmánya).…”

Section: Az úJ Gazdaság éS a Városi Irodapiacunclassified

Az új gazdaság térnyerése a budapesti irodaházak bérlői körében

Baji

Csizmady

2019

TéT

View full text Add to dashboard Cite

Az utóbbi évtizedekben a kutatások homlokterébe került az ún. új gazdaság szerepe a városok megújulásában. Ez a jelenség a fejlett gazdaságok posztindusztriális átalakulásához köthető, ahol a korábbi belső városrészek lepusztult ipari zónái számára keresik a megújuláshoz vezető utat. Az egyik ilyen válaszút az új gazdaság különböző szegmenseinek (IKT-szektor, dizájn, új média stb.) vonzása volt a megújítandó területeken, de több nemzetközi kutatás rávilágított arra, hogy a siker nem univerzális és sok esetben nem is meggyőző. Az új gazdaság térnyeréséről Budapestre kevés átfogó kutatás készült, így munkánk ezt a hiányt pótolja. Mivel 2000 óta fővárosunk egyik leglátványosabb átalakulása a modern irodaház-állomány folyamatos bővülése, ezért kutatási kérdéseinkre a budapesti bérirodaházakra vonatkozó saját gyűjtésű adatbázisunk segítségével keressük a választ. Kutatásunk fő kérdése, hogy az új gazdaság térnyerésének mintázataiban milyen különbségek találhatók, és a klaszteresedés mennyiben hozható összefüggésbe a városátalakulás spontán és tervezett folyamataival. Feltáró kutatásunk eredményei arra engednek következtetni, hogy a budapesti bérirodaház-építés célcsoportjának egyharmadába a kreatív szolgáltatásokhoz sorolható tevékenységeket végző cégek tartoznak. Közel egynegyedét pedig a pénzügyi és ingatlanokkal foglalkozó szolgáltatást kínálók adják. Habár az új gazdaság bizonyos szegmenseinek szerepe kiemelkedő az irodaházak bérlői között, a különböző irodapiaci zónákban mégsem találunk jelentős eltéréseket. Vagyis a városközponthoz közeli budai és pesti irodapiaci zónák a belvárosi területekkel együtt osztoznak mind a klasszikus városközponti üzleti negyedet képző, mind az átmeneti zónát megújító új gazdasági ágazatokban. Így a központi üzleti negyed és a kreatív funkció nem válik el élesen a különböző irodapiaci zónák szerint Budapesten.

show abstract

Obliterating creative capital? Urban governance of creative industries in post-socialist Budapest

Cited by 7 publications

References 21 publications

Creativity-driven urban regeneration in the post-socialist context - The case of Csepel Works, Budapest

Creativity-driven urban regeneration in the post-socialist context - The case of Csepel Works, Budapest

Regional imbalances in the localization of creative capital

Az új gazdaság térnyerése a budapesti irodaházak bérlői körében

Contact Info

Product

Resources

About