Önkormányzatok a koronavírus járvány kezelésében

Kovács, Ilona Pálné; Kovács, Katalin; Finta, István

doi:10.17649/tet.34.4.3306

Cited by 3 publications

(3 citation statements)

References 4 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A tanulmány célja szakirodalmi szemle készítése volt, nem a hazai (önkormányzati) járványkezelés értékelése. Ezt a munkát a szakma megkezdte (Ho man 2021(Ho man , 2022Finta, Kovács, Pálné Kovács 2020;Kolin 2020;Szabó, Horváth 2021), de természetesen idő kell az átfogó értékeléshez. A következő gondolatok csupán arra szolgálnak, hogy saját korábbi kutatási tapasztalatainkat összevessük a szakirodalomból kiolvasható főbb tanulságokkal.…”

Section: Konklúzió Hazai Párhuzamokunclassified

“…A helyi bevételek megnyirbálása, a krónikus információhiány általánossá vált, a kormányzattal való együttműködést a politikai ellentétek is akadályozták (Kovarek, Dobos 2023). Több empirikus felmérés is igazolta, hogy a járvány idején nem váltak lényegesen szorosabbá a kapcsolati hálók sem vertikálisan, sem horizontálisan, legfeljebb helyben volt együttműködés a döntéshozók között, és általában a polgármesterek sem éltek vissza személyes rendkívüli felhatalmazásukkal (Finta, Kovács, Pálné Kovács 2020;Fekete, Dombi, Oláh 2021). A korlátozások ellenére azonban az önkormányzatok önkéntes feladatvállalás formájában, közösségi mozgósítással, innovációk alkalmazásával igyekeztek a problémák megoldásában részt venni a központi intézkedések végrehajtása mellett (Finta, Kovács, Pálné Kovács 2020;Ho man 2021).…”

Section: Konklúzió Hazai Párhuzamokunclassified

See 1 more Smart Citation

Az önkormányzati válságkezelés és/vagy reziliencia

Kovács

2023

TéT

View full text Add to dashboard Cite

A tanulmány a rezilienciával foglalkozó szakirodalmat elemzi elsősorban a kormányzás, és a decentralizáció szempontjából. A szerző megállapítja, hogy noha a fogalom nem új, de különösen az utóbbi időben vált jellemzővé igazán az interdiszciplináris megközelítés. A covid járvány jelentősen erősítette a rezilienciára épülő szakpolitikák pozícióit, s ez a jelenség a kormányzatok számára is kihívást jelent mind globális, mind nemzeti és helyi önkormányzati szinten. Az elsősorban a járványkezeléssel foglalkozó és a kelet-közép-európai régióra koncentráló szakirodalom szemléje kiterjed a fogalom formálódására, a kormányzási vonatkozásokra, a centralizáció és decentralizáció dilemmájára és a többszintű kormányzásban bekövetkezett változásokra. Az elemzés alapján megállapítható, hogy a centralizációs reflexek rendkívül erősek, a helyi önkormányzatokat érintő megszorítások, az információhiány is akadályozta a szintek együttműködését, de nem voltak előnyös helyzetben a nemzetközi szervezetek sem, mert a nemzetállami kormányzatok nem voltak partnerek az együttműködésben. Fontos tanulság, hogy a kormányzatok minősége jelentős mértékben hozzájárul a válságok sikeres vagy sikertelen kezeléséhez, mint ahogy az is, hogy a válságokra való felkészülést a kormányzatok működésébe rendszer szinten szükséges beépíteni, aminek segítségével elkerülhető, hogy veszélyhelyzetben a rendkívüli eszközök alkalmazása kizárólagos legyen. A magyar járványkezelés tekintetében tett megjegyzések, részben a szerző és kollégái korábbi kutatásai alapján, arra utalnak, hogy nem kerültük el a centralizáció és a „kivételesség” veszélyeit, de a helyi önkormányzatok felkészületlensége is hozzájárult ahhoz, hogy nem kerültünk a járványkezelésben jól teljesítő kormányzatok közé.

show abstract

Section: Konklúzió Hazai Párhuzamokunclassified

Az önkormányzati válságkezelés és/vagy reziliencia

Kovács

2023

TéT

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…(Dávid et al 2023) A marginalizálódó térségekben a járványhelyzet a régi problémák elmélyülésével, illetve és új kihívások megjelenésével járt együtt. A szükségletek bővülésével fokozódott a helyi önkormányzatok terheltsége a rászoruló, sérülékeny csoportok felé nyújtott ellátások terén (Finta et al 2020). A szegénység szubjektív értékelése és érzékelése ugyanakkor nem változott jelentősen a hátrányos helyzetű népesség körében (Siposné 2022).…”

Section: Vidéki Térségek a Pandémia Időszakábanunclassified

Challenges in rural Hungary in the post-pandemic period

Szabó,

Ragadics

2023

Metszetek

View full text Add to dashboard Cite

The social problems of marginalised rural areas have intensified and transformed in recent years, particularly in the context of pandemic and economic crisis. In the countries of the Central and Eastern European region integration of marginalized areas is a major challenge. Unlike in the West, segregation and ghettoisation are problems of small rural settlements far from prosperous centres. In Hungarian countryside, the life of small villages, which are located far from economic centres and lack institutions, continues to be characterised by negative migration trends. In this article, we present the situation of seven small villages in southern Baranya, which are covered by the programme to help the 300 most disadvantageous Hungarian settlements to integration, in the light of the perception of problems of the population living there. Our survey aimed to explore the difficulties related to the pandemic and everyday life at local level. The assessment of subjective perceptions provided an opportunity to structure the disadvantaged rural population from a specific perspective and to analyse the problems of the characteristics of each group.

show abstract

Cui prodest? Why local governance came to a deadlock in Hungary

Kákai

Kovács

2023

Politics in Central Europe

View full text Add to dashboard Cite

More than thirty years after Hungary’s transition to democracy and the change of territorial governance model, the time is now right to assess the outcome. This paper is primarily an assessment, concluding that the deadlock of the Hungarian local government system can be explained not only by the centralisation efforts of the governing and opposition political elites or the continuous decline of the budgetary position, but also by the indifference of local society. The fact is that the Hungarian local governments were not protected from being squeezed out of a significant part of public services, from a narrowing of their room to manoeuvre and from their authority position being weakened, by the general constitutional provisions introduced in 1990. An important proposition of this paper is that (local) society, although still more trusting of local governments than the central government according to various surveys, has not been able to become an ‘ally’ of local governments. The question rightly posed in the title of the paper is, whose interest is the local government system, who finds the values of self ‑governance important? The paper seeks (based mainly on academic literature and on its own and secondary analyses) the reasons/changes that have led to the stalemate of Hungarian local governments despite their initially strong mandate.

show abstract

Önkormányzatok a koronavírus járvány kezelésében

Cited by 3 publications

References 4 publications

Az önkormányzati válságkezelés és/vagy reziliencia

Az önkormányzati válságkezelés és/vagy reziliencia

Challenges in rural Hungary in the post-pandemic period

Cui prodest? Why local governance came to a deadlock in Hungary

Contact Info

Product

Resources

About