A vidékfejlesztés lépcsői a rendszerváltástól napjainkigThe stages of rural development since regime change to the present day FINTA ISTVÁN

A periférikus térségek belső erőforrásainak hasznosíthatósága, a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek mérséklése, a helyi kormányzási eszközök alternatív megoldásainak alkalmazása területén a szociális szövetkezetek, az őket ért számos, sok esetben jogos kritika ellenére is fontos szerepet tölthetnek be. A helyi erőforrásokra alapozó gazdaságfejlesztésben, a szerveződésük jellegéből is eredő sajátos viszony- és érdekrendszerük okán a szociális szövetkezetek kutatói figyelmet érdemelnek. Baranya megye periférikus térségeire koncentráló empirikus vizsgálataink eredményei lehetőséget biztosítottak arra, hogy a nemzetközi és hazai szakirodalom, a releváns uniós dokumentumok és a szabályozási környezet alapján megítélhetők legyenek a szociális szövetkezetek sikeres működésének feltételei és akadályozó tényezői. A vizsgálatok feltárták azokat a területeket, ahol a külső beavatkozás jelentős mértékben hozzájárulhat fenntartható, hatékony működésükhöz. Ilyen területeknek tekinthetők többek között a megfelelő szabályozási környezet kialakítása, a helyben hiányzó funkciók esetén a területi (például megyei szintű) támogató rendszer működtetése, az együttműködés, hálózatosodás az értékesítés, feldolgozás során, vagy a piaci rések felismeréséhez, lefedéséhez szükséges feltételek megteremtése. A tanulmány igyekezett feltárni azt is, hogy helyi szinten milyen erőforrás-gazdálkodásra, hatékony és innovatív kooperációkra, térségi együttműködést elősegítő tényezőkre, nem utolsó sorban vezetői kompetenciákra és készségekre van szükség ahhoz, hogy a helyi erőforrásokat kreatívan hasznosítva a helyi gazdaságfejlesztéshez a szociális szövetkezetek is érdemben járuljanak hozzá.

Jelen tanulmány alapját képező empirikus kutatás a KRTK Regionális Kutatások Intézete kollektívájának együttes vállalkozása volt 2020. április-május folyamán. Az intézet mintegy 20 kutatója 1 közösen alakította ki azt a tematikát, amely alapján a COVID veszélyhelyzet hatásait kívánta értékelni az önkormányzati szférában, jórészt telefonos kérdőíves lekérdezés és egyéb empirikus források segítségével. A lekérdezéssel összegyűlt adatokat, információkat Finta István, Kovács Katalin és

FINTA István: tudományos munkatárs, MTA Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, Pécs; finta@rkk.hu KULCSSZAVAK: integráció, integrált fejlesztési eszközök, ágazatfejlesztés, integrált területi beruházás (ITI), közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD), LEADER ABSZTRAKT: Az integráció, az integrált működés az élet számos területén ismert és alkalmazott olyan követelmény, amely nélkül céljaink megvalósítása válna lehetetlenné. Kér-dés, hogy az integráció miként jelenik meg a jövőnket jelentős mértékben befolyásoló fejlesztéspolitikában, és mindez miként értékelhető a terület-és vidékfejlesztés tudomá-nyos szempontjai alapján.A válaszokhoz vezető úton szükséges megismerni az integrált megközelítés fogalmi elemeit, az integrált -és az integráció inverzének tekinthető -ágazati fejlesztés jellemzőit, az integrált fejlesztési módszer területi léptékét meghatározó, befolyásoló szempontokat, az integráció lehetőségeit és feltételeit mind központi, mind pedig területi szinten.A 2014-2020-as programozási időszak európai fejlesztési forrásokhoz kötődő integrált eszközeinek hazai alkalmazása tekintetében arra is választ kell keresni, hogy a magyar döntéshozók miért nem kívánták vagy miért nem voltak képesek alkalmazni, illetve az elvárható vagy kívánatos mértékben alkalmazni az uniós szabályozás által felkínált két integrált fejlesztési eszközt, a közösségvezérelt helyi fejlesztést (CLLD/LEADER), valamint az integrált területi beruházást (ITI). Mindez az egyes integrált fejlesztési eszközökkel szemben támasztott követelmények vizsgálata alapján értékelhető. Valós szakmai alapokon nyugvó, racionális válasz nehezen adható.