In the scientific article, an information management model was developed for assessing the influence of regulatory tools on business processes on the example of the insurance market of Ukraine. The main purpose of the research is to determine the role of information management as a key driver of business process development in economic systems (on the example of the Ukrainian insurance market). Systematization literary sources and approaches for solving the problem indicates that the development of innovative tools of public governance for the assessment of the regulatory influence of the state regulatory body on the business processes of insurance market is not completed and requires a more in-depth study. The formation of a system of indicators characterizing the business processes of insurance market, which take into account the influence of the Regulator's tools, is proposed to be implemented in the following sequence: to find out the causal links between the indicators of business processes of insurance market and the measures; to determine the existence of the reaction of business processes’ indicators of insurance market to the Regulator’s measures, taking into account the time gap, which determines the presence of lags in the process of applying the Regulator's measures; to define and formalize the variability of the business processes’ indicators of insurance market under the influence of the Regulator's measures. Then the scale of the state of insurance market was built: firstly, check for normality the distribution of the indicators’ values of these markets; secondly, in compliance with the distribution law to construct the scale of indicators according to the «three-sigma rule»; thirdly, in the case of nonconformance with the normal distribution law and presence of skewness, the method of «three sigma» may be used, but either the arithmetic mean, or the mode of the variation series, or its median, is taken as the reference point. The relevance of the decision of this scientific problem is that a set of models is developed for establishing causal relationships between the indicators characterizing the business processes of the insurance market and government regulation instruments, which are quantitatively determined, are theoretical and practical basis for their possible application for solving universal modeling problems of causal processes of estimating the influence of the taken decisions at any regulation of business processes. To solve the problem the Granger-test, the expanded Dickey-Fuller test, the Phillips-Perron test and the Kwiatkowski-Phillips-Schmidt-Shin test were applied. Time series distribution on stationarity and construction of vector autoregression models are implemented. In order to evaluate the adequacy of the models, a comparison of values of Fisher's, Student's criteria, determination coefficient and adjusted determination coefficient is used. Jarque-Bera criteria are used to test the model for stationarity, stability. The formalization of cause-and-effect relationships through the postulate of the theory of measurements and the construction of scales is performed. The built interval scales are based on the application of the three sigma rule, which made possible to specify the allowable boundary values of the indicators. The obtained results testify the influence of regulatory tools on the business processes of insurance market, which confirms the correctness of the use of this complex of models for the solution of weakly formalized problems of causal nature of universal type. The proposed innovative model can be used as a methodology for developing a set of rational methods for assessing informational influences of management decisions in production systems or marketing research. The results of the research can be used to evaluate the business processes of any market or system. Keywords: business processes, Granger test, informational management, informational model, insurance key driver, services market, regulation tools, scaling, vector autoregression.

Franciaországban – ahol gyakran a német Mittelstand vállalatokat tekintik nemcsak példának, de versenytársnak is – a nagyvállalati fejlesztési modell megrekedése után ismételten napirenden az újraiparosítás. Ezúttal a figyelem fókuszában a középvállalatok, azoknak is egy speciális köre, az ETI-k, valamint a startup cégek kerültek. A dezindusztrializáció negatív hatásai, amit a 2008-as válság tovább súlyosbított, sok vitát generáltak részben a beavatkozás szükségességével, részben annak mikéntjével kapcsolatban. A decentralizált Németországhoz való felzárkózás, az ipari versenyképesség bázisát jelentő Mittelstand-modell sikeresebb alkalmazása komoly kihívás a centralizáltabb berendezkedésű Franciaországban. Az elemzések kimutatták, hogy az ipar relatív elmaradásának hátterében leginkább a gyengébb innovációs teljesítmény jelenik meg. Ezért az állami intézmények és támogatási rendszerek erőteljesen fókuszálnak az innovációs teljesítmény javítására. Bár a vita nem dőlt el, egyre inkább az iparpolitika szükségessége mellett érvelők kerülnek többségbe, úgy tűnik, ismét egy ipart támogató állami politika van kibontakozóban. Annak kapcsán, hogy ez hogyan, milyen eszközökkel történjen, még nagyon nem látszik konszenzus. A francia iparpolitika jelenleg oszcillál a közép- és nagyvállalatokat középpontba állító, valamint a kiemelten a startup vállalkozásokat támogató, ezeket különféle kormányzati eszközökkel támogatni szándékozó nézetek és gyakorlatok között. A két elképzelésben az innováció intenzív támogatása a közös vonás. Egyelőre annak a jelei kevésbé, vagy csak nagyon áttételesen rajzolódnak ki, hogy milyen módon segíti a francia gazdaság- és fejlesztéspolitika és intézményrendszere annak az üzleti környezetnek, infrastruktúrának a fejlesztését, amely ezt az innovációalapú iparpolitikát hatékonyan képes támogatni, illetve hogyan működik a lokális, regionális üzleti infrastruktúra, az oktatási és szakképzési rendszer, amely az innovációt és az ipari teljesítményt közvetetten, de annál eredményesebben tudja ösztönözni.

KULCSSZAVAK: helyi fejlesztés, vidékfejlesztés, LEADER program, társadalmi tőke, helyi hálózatok ABSZTRAKT: A vidékfejlesztésnek a közös agrárpolitika (2007)(2008)(2009)(2010)(2011)(2012)(2013) második pillérébe történő eredményes integrálásához a helyi szereplők kezdeményezéseire épülő közös-ségi tervezési módszerek elsajátítása szükséges, ami egyben a LEADER egyik célja is: alulról építkező helyi fejlesztéssel javítani a vidéki térségek helyzetét, hatékonyabbá tenni a forrásfelhasználást. Az Európai Unióban jellemzően sikeres LEADER-módszer beépült a Nemzeti Vidékfejlesztési Programba és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervbe, végrehajtása a Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozik. Fontos kér-dés azonban, hogy a megvalósítás során a magyarországi intézményi és eljárási keretek diktálta sajátos feltételek mennyiben alkalmasak a helyi szereplők aktív részvételének ösztönzésére, a helyi demokrácia konszolidálására.Baranya megyében végzett empirikus kutatásokra építve két szempontból tárgyal-juk a helyi akciócsoportok megszervezésének és működésének kérdését: a partnerségi együttműködések összetételén és a szereplők közötti hálózatok elemzésén keresztül. Az "erős" polgármesterek -részint vállalt szerepük, részint tekintélyük okán -központi helyet foglalnak el ezekben a hálózatokban. A LEADER-tengely működését vizsgálva úgy tű-nik, az önkormányzatok (jellemzően a polgármesterek) uralják a programot, és ők játszanak meghatározó szerepet az akciócsoportok partnerségi struktúrájában.Az alapelvek értelmében decentralizált, alulról építkező, az önkormányzati, a civil és a vállalkozói szféra egyenrangú partnerségére építő LEADER program magyarországi megvalósulása így a központi hatalom túlsúlya (a központosított, bürokratikus szabályozási környezet) mellett a helyi hatalom, a helyi önkormányzat dominanciájával jellemezhető.

A periférikus térségek belső erőforrásainak hasznosíthatósága, a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek mérséklése, a helyi kormányzási eszközök alternatív megoldásainak alkalmazása területén a szociális szövetkezetek, az őket ért számos, sok esetben jogos kritika ellenére is fontos szerepet tölthetnek be. A helyi erőforrásokra alapozó gazdaságfejlesztésben, a szerveződésük jellegéből is eredő sajátos viszony- és érdekrendszerük okán a szociális szövetkezetek kutatói figyelmet érdemelnek. Baranya megye periférikus térségeire koncentráló empirikus vizsgálataink eredményei lehetőséget biztosítottak arra, hogy a nemzetközi és hazai szakirodalom, a releváns uniós dokumentumok és a szabályozási környezet alapján megítélhetők legyenek a szociális szövetkezetek sikeres működésének feltételei és akadályozó tényezői. A vizsgálatok feltárták azokat a területeket, ahol a külső beavatkozás jelentős mértékben hozzájárulhat fenntartható, hatékony működésükhöz. Ilyen területeknek tekinthetők többek között a megfelelő szabályozási környezet kialakítása, a helyben hiányzó funkciók esetén a területi (például megyei szintű) támogató rendszer működtetése, az együttműködés, hálózatosodás az értékesítés, feldolgozás során, vagy a piaci rések felismeréséhez, lefedéséhez szükséges feltételek megteremtése. A tanulmány igyekezett feltárni azt is, hogy helyi szinten milyen erőforrás-gazdálkodásra, hatékony és innovatív kooperációkra, térségi együttműködést elősegítő tényezőkre, nem utolsó sorban vezetői kompetenciákra és készségekre van szükség ahhoz, hogy a helyi erőforrásokat kreatívan hasznosítva a helyi gazdaságfejlesztéshez a szociális szövetkezetek is érdemben járuljanak hozzá.

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a globalizáció miként alakítja át a helyi gazdasági feltételrendszereket, hogyan befolyásolja a helyi vállalkozások helyzetét, versenyképességét, s ebben az állandóan és gyorsan változó társadalmi-gazdasági környezetben a kamarák képesek-e olyan stratégiát kialakítani, amely alapján az általuk képviselt gazdaság szerepl ői számára eredményes versenyképességi szolgálatot jelenthetnek. A területi gazdasági kamarák alapvető feladata a helyi gazdaság érdekeinek általános képviselete, a helyi vállalkozások versenyképességének erősítése, „helyzetbe hozása". Mint a helyi, regionális gazdaság érdekeinek szószólói, és mint a helyi gazdaságfejlesztés meghatározó (vagy potenciális) szerepl ői, a gazdasági kamaráknak a globalizáció kihívásaira adott válaszai hatással lehetnek a helyi gazdaság versenyképességének alakulására is.