Relevance. The new coronavirus pandemic (COVID-19) has brought major changes to everyday life and economy in 2020. The impacts of the pandemic are still difficult to measure and interpret. This paper analyses the key socio-economic factors that shaped the course of the pandemic and its regional effects in Hungary. Research objective. The aim of this paper is to provide a secondary data-based analysis of regional disparities in Hungary as well as the implications of the coronavirus pandemic and the related policy responses. Data and methodology. The analysis consisted of the three stages: first, we processed the official epidemiologic data related to the coronavirus pandemic and the territorial patterns of infections as well as the data on the socio-economic impacts of the lockdown (on retail trade, employment, tourism, local governments’ revenues, etc). Second, we collected the data related to the socio-economic effects of the pandemic and revealed the territorial impacts of the crisis. Finally, we evaluated the government’s measures and interventions introduced in the first wave of the pandemic in terms of their efficiency. Results. Our results demonstrate that while the epicentre of the pandemic was the capital city and its surrounding area, the socio-economic impacts of containment measures implemented by the Hungarian government were felt across the whole country. In some areas, the lockdown measures could have been unreasonably tight as no reasonable justification for these restrictions was provided. Therefore, territorial monitoring and development of regionally differentiated policies are the main tasks in preparation for further waves of the pandemic. In our opinion, it is necessary to devise an action plan that would regulate the protocols of prevention and protection in connection with the regional focal points (hospitals, nursing homes, schools, etc.) and their immediate surroundings. Conclusions. Although territorial aspects have been taken into account by the government in their efforts to contain the pandemic in Hungary, they have been given significantly less attention in terms of socio-economic support. Thus, as the article makes clear, it is important to devise and implement regionally differentiated policies of containment as well as socio-economic protection measures.

The objective of the study is to examine the correspondence between city status and city identity and the factors explaining the spectacularly large number of small cities in Hungary. A further aim is to explore the positive or negative impacts of the acquisition of city status on the development of the urban network. The study, using a historical approach, aimed to identify the key enabling factors of the transformation of small towns into cities. This was achieved through the qualitative assessment of specific properties of the urban micro space, the presentation of various life stories and a review of the main milestones of the development path. The elements of local government capacities of peripheral small towns in the region are assessed on the basis of operational and efficiency aspects. The lack or reduced mobility of these elements has negative implications on local government functions, the delivery of public services, the availibility of local resources and the vitality of the local economy. The recently launched Hungarian Village Program categorizing small towns with less than 5,000 inhabitants as villages may fuel further reflections on the development policy and governance relevance of the research. The analysis of developments planned and undertaken in the framework of the project and the monitoring of the implementation of the Modern Villages and Small Towns Programme will constitute the tasks of the next phase of the research.

Franciaországban – ahol gyakran a német Mittelstand vállalatokat tekintik nemcsak példának, de versenytársnak is – a nagyvállalati fejlesztési modell megrekedése után ismételten napirenden az újraiparosítás. Ezúttal a figyelem fókuszában a középvállalatok, azoknak is egy speciális köre, az ETI-k, valamint a startup cégek kerültek. A dezindusztrializáció negatív hatásai, amit a 2008-as válság tovább súlyosbított, sok vitát generáltak részben a beavatkozás szükségességével, részben annak mikéntjével kapcsolatban. A decentralizált Németországhoz való felzárkózás, az ipari versenyképesség bázisát jelentő Mittelstand-modell sikeresebb alkalmazása komoly kihívás a centralizáltabb berendezkedésű Franciaországban. Az elemzések kimutatták, hogy az ipar relatív elmaradásának hátterében leginkább a gyengébb innovációs teljesítmény jelenik meg. Ezért az állami intézmények és támogatási rendszerek erőteljesen fókuszálnak az innovációs teljesítmény javítására. Bár a vita nem dőlt el, egyre inkább az iparpolitika szükségessége mellett érvelők kerülnek többségbe, úgy tűnik, ismét egy ipart támogató állami politika van kibontakozóban. Annak kapcsán, hogy ez hogyan, milyen eszközökkel történjen, még nagyon nem látszik konszenzus. A francia iparpolitika jelenleg oszcillál a közép- és nagyvállalatokat középpontba állító, valamint a kiemelten a startup vállalkozásokat támogató, ezeket különféle kormányzati eszközökkel támogatni szándékozó nézetek és gyakorlatok között. A két elképzelésben az innováció intenzív támogatása a közös vonás. Egyelőre annak a jelei kevésbé, vagy csak nagyon áttételesen rajzolódnak ki, hogy milyen módon segíti a francia gazdaság- és fejlesztéspolitika és intézményrendszere annak az üzleti környezetnek, infrastruktúrának a fejlesztését, amely ezt az innovációalapú iparpolitikát hatékonyan képes támogatni, illetve hogyan működik a lokális, regionális üzleti infrastruktúra, az oktatási és szakképzési rendszer, amely az innovációt és az ipari teljesítményt közvetetten, de annál eredményesebben tudja ösztönözni.

The concept of territorial capital, presented by the authors as an alternative to exogenous, FDI-driven economic restructuring strategies, has fertilised regional development policy thinking in multiple ways. Triggering reflections on the bottom-up reconceptualisation of regional policy, it has a particular salience in peripheral or lagging regions due to its potential to reverse deeply-entrenched core-periphery relations. The paper discusses the concept of territorial capital with a view to its policy embeddedness and academic valorisation. The structure of the paper is as follows. The first section presents the theoretical antecedents and conceptual evolution of the notion of territorial capital. This is followed by a brief discussion of the relevance of territorial capital in non-core or peripheral Central European contexts. The concluding section seeks to identify the main obstacles to collaborative and integrated strategy-making relying on the territorial capital approach in the case study city of Pécs, demonstrating its crucial absence from post-2000 top-down regional development programmes.

A tanulmány a regionális tudomány tengerentúli alapítása óta felmerült kérdések, viták, problémák körvonalazása után a francia alapító, François Perroux fejlődéselméletével foglalkozik, annak összefüggéseit vizsgálja a később alkalmazott regionális politikai stratégiákkal, ahonnan eljut a pólusprogramot felváltó, az 1980-as évektől divatos áramlatok és fejlesztési stratégiák tárgyalására, kimutatván, hogy mindez nem más a regionális politika szemszögéből, mint új bor régi tömlőben.