Organizational Climate Accounting—Financial Consequences of Climate Change Impacts and Climate Change Adaptation

Stechemesser, Kristin; Bergmann, Anne; Guenther, Edeltraud

doi:10.1007/978-3-319-27718-9_10

Cited by 5 publications

(5 citation statements)

References 48 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Ezen túlmenően a klímahatás-elszámolás fogalma még tágabb, mivel nemcsak a kibocsátott mennyiségekre, illetve kapcsolódó költségekre és hasznokra, hanem az éghajlatváltozás mérséklésére tett erőfeszítésekre és az alkalmazkodás költségeire is kiterjed (Stechemesser et al, 2015). Ide tartozhat például a klímaváltozás miatti megnövekedett hűtési költség vagy a mezőgazdasági kilátások romlása miatti terményár-növekedés (mint vállalati input).…”

Section: Szakasz: a Széndioxid-elszámolástól A Klímahatás-elszámolásigunclassified

Széndioxid-elszámolás a hálózati gazdaságban

Csutora

Harangozó

2019

Veztud

View full text Add to dashboard Cite

A globális klímaváltozással kapcsolatos aggodalmakkal és a kapcsolódó nemzetközi szakpolitikával párhuzamosan alakult ki a vállalati szintű üvegházhatású gáz, illetve ezen belül a széndioxid-elszámolás. A hálózati gazdaság korában a globális ellátási láncok széndioxid-elszámolása jelentősen túlmutat a környezetvédelmen mind gazdasági, mind társadalmi szempontból kiemelt fontosságú. A tanulmány egyrészt rendszerező jellegű áttekintést ad a vállalati széndioxid-elszámolás kialakulásáról, fejlődési fázisairól és kihívásairól, különös tekintettel a vállalatok fizikai határain túlnyúló, az ellátási láncok és a termékek teljes életciklusának széndioxid-mérlegére vonatkozóan; másrészt megvizsgálja a vállalatokon túlnyúló kibocsátások elszámolását a magyarországi vállalatok gyakorlatában A széndioxid-elszámolás koncepcionális hátterének kialakulását és fejlődését a cikkben négy egymásra épülő szakaszra (környezeti számvitel fókusz, közvetlen széndioxid-kibocsátás fókusz, közvetlen és közvetett széndioxid-kibocsátás fókusz, klímahatás-fókusz) bontva tekintik át és értékelik a szerzők. Ezek alapján az látszik, hogy a vállalati széndioxid-elszámolásokban egyre nagyobb szerepet kap a közvetett, a vállalatokon átívelő kibocsátások nyomon követése, amelyet támogat a tanulmányban bemutatott, különösen a közvetett kibocsátások elszámolásának térnyerése óta egyre komplexebbé váló módszertani eszköztár is. A magyarországi vállalatok elszámolási gyakorlatának elemzése alapján elmondható, hogy a legnagyobb vállalatok már komoly figyelmet fordítanak a széndioxid-elszámolásra, a közvetlen (Scope 1) és a vásárolt energiához kapcsolódó (Scope 2) kibocsátásaikat nagyrészt számszerűsítik, míg az ellátási lánc további részeinél megjelenő (Scope 3) kibocsátások elszámolása ugyanakkor még gyerekcipőben jár.

show abstract

Section: Szakasz: a Széndioxid-elszámolástól A Klímahatás-elszámolásigunclassified

Széndioxid-elszámolás a hálózati gazdaságban

Csutora

Harangozó

2019

Veztud

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A related barrier is the current lack of accounting rules and controls for assessing not only climate vulnerability but also more immediate asset impairment ( Linnenluecke, Birt, & Griffiths 2015 ;Stechemesser, Bergmann, & Guenther 2015 ). It can be argued that this level of transparency for local governments is critical for understanding not only portfolio risks and opportunities, but it is also critical for informing a broader public discourse about the nature of what should be prioritized.…”

Section: Emerging Barriers To Executionmentioning

confidence: 99%

Climate Adaptation Finance and Investment in California

Keenan¹

2018

View full text Add to dashboard Cite

Die Dokumente auf EconStor dürfen zu eigenen wissenschaftlichen Zwecken und zum Privatgebrauch gespeichert und kopiert werden. Sie dürfen die Dokumente nicht für öffentliche oder kommerzielle Zwecke vervielfältigen, öffentlich ausstellen, öffentlich zugänglich machen, vertreiben oder anderweitig nutzen. Sofern die Verfasser die Dokumente unter Open-Content-Lizenzen (insbesondere CC-Lizenzen) zur Verfügung gestellt haben sollten, gelten abweichend von diesen Nutzungsbedingungen die in der dort genannten Lizenz gewährten Nutzungsrechte. Terms of use: Documents in EconStor may be saved and copied for your personal and scholarly purposes. You are not to copy documents for public or commercial purposes, to exhibit the documents publicly, to make them publicly available on the internet, or to distribute or otherwise use the documents in public.

show abstract

“…Stechemesser et al (2015) tried to conceptualize and empirically test 'carbon vulnerability accounting', which delineates how climate adaptation impacts corporate accounts (through increased insurance costs or energy consumption as a consequence of climate change). Focus has already been placed on GHG-accounting in a broader sense, but climate change accounting (including adaptation issues) may also come into the spotlight in the future, as climate change becomes an essential element of organizational cost accounting.…”

Section: Stage 4: From Carbon Accounting To Climate Accountingmentioning

confidence: 99%

Twenty years of carbon accounting and auditing – a review and outlook

Csutora

Harangozó

2017

Soc Ec

View full text Add to dashboard Cite

This paper aims to provide an overview of the key themes in the development of carbon accounting and auditing over the past twentytwenty years. The evolution of the field since the Kyoto Agreement of 1997 has been divided into four stages. The need to account for and disclosure of greenhouse gas-related emissions of industrial organizations has emerged parallel to growing concerns about climate change, and international and national policy developments in the field have followed. Carbon accounting is an emerging field of business economics and covers a wide range of activities, including the measurement, calculation, monitoring, reporting and auditing of greenhouse gas emissions at organizational, process, product or supply chain levels. Various initiatives (such as the Greenhouse Gas Protocol or the Carbon Disclosure Project) motivate and assist industrial organizations in accounting for and reporting their achievements in the field. Different methodologies of carbon accounting (bottom-up, top-down and hybrid) enable industrial organizations to quantify their emissions; however, some tradeoffs emerge when choosing among these approaches. Carbon accounting should not be an isolated task for businesses. On the contrary, there is a strong need to integrate carbon accounting issues into different functional fields in order to achieve both corporate and climate policy goals. JEL-codes: F23, M14, Q56

show abstract

Organizational Climate Accounting—Financial Consequences of Climate Change Impacts and Climate Change Adaptation

Cited by 5 publications

References 48 publications

Széndioxid-elszámolás a hálózati gazdaságban

Széndioxid-elszámolás a hálózati gazdaságban

Climate Adaptation Finance and Investment in California

Twenty years of carbon accounting and auditing – a review and outlook

Contact Info

Product

Resources

About